Dörnyei Krisztina Rita közgazdász, főiskolai tanár, marketing tanácsadó és kutató közel 15 éve foglalkozik csomagolás, márka és marketing témájú kutatásokkal és tanácsadással. Itthon és külföldön is oktatott már csomagolásokkal kapcsolatos témában.
A fenntartható csomagolásokat kutató CIRCUL-A-BILITY Cost Action tagja, ahol a jövő zöld csomagolásait keresik, kutatják. 2019-ben jelent meg a Csomagolásmenedzsment c. könyve és több mint egy évtizede írja a Csomagolás Blogot, így nem volt kérdés, hogy őt kérdezzük meg, hogy hogy áll a világ a fenntartható csomagolóanyag keresésében, mik a trendek, miért lett ekkora mumus a műanyag és mi lehet a megoldás a szelektív gyűjtésükre.

» Milyen csomagolási trendek vannak ma Magyar­országon? A fenntarthatóság a legfontosabb szempont?
Magyarországon nagyjából ugyanazok a csomagolási trendek vannak, mint máshol a világon, talán némi csúszással és a magyaros fűszerezéssel, de a közbeszédet a csomagolásokkal kapcsolatban itthon is a zöldebbé válás, a fenntarthatóság és a körkörös gazdasággal való összekapcsolódás dominálta az elmúlt év(ek)ben, így szinte minden más trend kicsit hátrébb szorult. Két éve – amikor utoljára beszéltünk itt, a Termékmixben – a perszonalizációról és limitált csomagolásokról volt szó, mint domináns trend, ami továbbra is jelen van, de kicsit háttérbe szorítva. Persze azóta volt (van) covid is, de reméljük, hogy az csak egy időszakos túlcsomagolást, túlvédekezést jelent a csomagolások kapcsán is.

» Milyen innovációk vannak ma a csomagolásban?
A környezetbarátabbá válás a legfontosabb motivátor a nyugati országokban, nem csak a fogyasztók, de a törvényhozás is ezt sürgeti a csomagolások kapcsán - elméletileg. Ennek következtében sokan dolgoznak például új anyagok és bevonatok kifejlesztésén a laborokban, talán ezen a területen lehet a legtöbb újdonságról beszámolni, és ezek számítanak igazán nagy innovációnak. Például ide tartoznak az ehető csomagolások, mely trend már nem csak ­jövőbeli alternatíva, hanem a valóság, hiszen a piacon megjelentek ezek a megoldások.
Vagy az óceáni hulladék felhasználása, mely technológiai­lag lehetővé vált nagy tételben is. Emellett gyakoribbak és valóban szembejönnek az apróbb innovációk, mint ­például az anyagcsökkentés, vagy mono anyagra átállás egy okosabb designnal, mint például a műanyag ablakok eltüntetése a papírdobozos tésztákról. A címkementes ásványvizek is ide tartoznak. Ezek nem tűnnek nagy környezeti innovációnak, de könnyebben és olcsóbban megvalósíthatóak, és segíthetnek a zöldülés felé vezető úton. De a legfontosabb, hogy mindenki számára megvalósítható innovációt jelentenek.

» Hogy látja, belátható időn belül - akár világszinten - van remény egy olyan csomagolóanyag kifejlesztésére, ami minden környezetvédelmi törekvésnek megfelel és igazi megoldást jelenthet a problémára?
Hát erre nagyon egyértelmű NEM a válasz, ugyanis ilyen egyszerűen nem létezik és nem is fog soha. Sajnos a csomagolásokról kicsit úgy gondolkodik a nagy­közönség, mint ami nagyon rossz, de ez ennél sokkal bonyolultabb és összetettebb terület, és legfőképpen hasznos is. Zárójelben teszem hozzá, hogy amúgy sem lesz soha minden rosszra megoldást jelentő alternatíva, mert ha egy problémát megold, akkor keletkezik helyette egy másik: például, ha minden gyártó átállna a bioműanyagra, ami a jelenlegi elképzelések szerint környezetbarátabb alapanyag, mint a fosszilis műanyag, akkor rengeteg mezőgazdasági területet kellene a csomagolási alapanyag termelésére átállítani, ez pedig felvinné az élelmiszer árát és monokultúrákat alakítana ki, vagyis nem környezetbarát hosszútávon.
Az eredeti kérdésre azt válaszolnám inkább, hogy a jelenlévő környezetbarát trendek mindegyikének a mérlegelése és a lehetőségekhez képest maximális használata jelenti a legkörnyezetbarátabb megoldást. Vagyis egy erre dedikált és hozzáértő valaki (szakértő, brandmanager) vegye végig, hogy hogyan lehet környezetbarátabbá tenni az adott csomagolást! El lehet hagyni a csomagolást (vagy legalább egyes részeit)? Lehet anyagot csökkenteni? Lehet jobb, környezetbarátabb anyagot találni, amivel a jelenlegi kiváltható? Lehet hatékonyabbá tenni a szállítást a csomagolás segítségével? Lehet még tovább növelni a termékélettartamot? Újra lehet használni valahogyan az elhasznált csomagolást? Van megfelelő hulladékkezelési felirat a csomagoláson? Ha egy ilyen kérdéssoron valaki végigmegy, és nem talál jobb (és megfizethető) megoldást, akkor azt lehet mondani, hogy ez a lehető legjobb, legkörnyezetbarátabb megoldás a piacon az adott terméknek.

» A csomagolásra mostanában úgy tekintünk, mint valami bűnös, rossz dologra. Jól van ez így?
Azt kellene belátni és kommunikálni, hogy a csomagolás komplexebb terület annál, mint hogy egy környezetszennyező hulladék. A csomagolás maga (előállítása és anyaga) valóban egy környezetszennyező dolog, főleg, ha azt látjuk, hogy a tengerekben, az erdőinkben tonnaszámra megtalálható. Ez ugye a csomagolás direkt környezetszennyező hatása. De közben ott van a haszon is, hogy terméket szállítunk a segítségével, hosszabb a termékek eltarthatósága és kényelmesebb a termék felhasználása (tárolás, visszazárás, nyitás, fogyasztás, stb.), az adott csomagolási megoldás miatt. Ezek sajnos nehezen számszerűsíthető hatások, és sok tényezőtől függenek, vagyis termékspecifikusak, de pozitív hatással vannak a felhasználóra, a társadalomra és a környezetre is.
A legújabb kutatások arra jutottak, hogy ezen indirekt és jó környezeti hatások jelentősen árnyalják a csomagolás direkt negatív környezeti hatását. Ezt a komplexitást persze nem könnyű megérteni és kommunikálni, de fontosak ­ahhoz, hogy valóban környezetbarát megoldások csak hosszas számolás, mérlegelés, keresgélés és tervezés után alakíthatóak ki. És a hosszas tervezés után tessék ráírni arra csomagolásra, hogy ez az uborka 20 nappal tovább friss marad ebben a műanyag zacskóban, ezért használtuk.

» Mennyiben lehet a csomagolóanyagok körkörös felhasználása a megoldás kulcsa?
Jelenleg a körkörös gazdaság egy jól hangzó elméleti elképzelés, gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan, mert még senki nem támogatja/motiválja az egyes szereplőket a megvalósításra. A vállalati szereplők törvényileg motiválhatók, azonban a fogyasztók átállítása még nehézkesebb. Először is tudatosítani kell a fogyasztóban, hogy ő a körkörös gazdaság kulcsszereplője, hiszen ő az, aki a csomagolási alapanyagot gyűjti és visszaviszi. Aki fogyasztó ma Magyarországon szelektíven gyűjti a csomagolási hulladékot – és nem elégeti a vegyes tüzelésű kazánban – az a szabadidejében, önszántából, belső motiváltságból csinálja, mert azt gondolja, hogy ez a helyes. Ha valóban körkörös gazdaságot akarunk, és vissza kellene forgatni tényleg minden csomagolási hulladékot – akkor ez édeskevés.
Ameddig a szelektív hulladékgyűjtés és a csomagolási hulladék a fogyasztóknak nem értékteremtő tevékenység és alapanyag (vagyis nem kapnak érte pénzt, elismerést, kompenzációt), addig nem lehet mindenkitől elvárni a körkörös szemléletet és többletmunkát. A többutas, betétdíjas rendszerek alkalmazása a PET palackok kapcsán Európában megmutatta már, hogy pénzzel a fogyasztók könnyen motiválhatók a csomagolás szelektív gyűjtésére és tényleg nem dobálják szét. Ha egy műanyag tálca is 50 Ft-ba kerülne, amit a vásárlók visszakapnának, máris sokkal nagyobb lendülettel gyűlne szelektíven a hulladék és visszakerülne a körforgásba. Ráadásul a körkörös gazdaságban a műanyag (PET) is nagyon értékes alapanyag, mert abból sokszor lehet újra műanyagot csinálni – ellentétben az innovatív, kevert alapanyagokkal, melyeket nem lehet újrahasznosítani, maximum speciális helyen komposztálni.
Tehát a körkörös gazdaság edukációs kérdés, szemléletváltást, infrastrukturális fejlesztést kíván és hosszútávú elhivatottságot minden szereplőtől.
A műanyag csomagolóanyagok háttérbe szorulásával megnőtt az igény a papíralapú csomagolóanyagokra, amiből azonban készlethiány keletkezett és jelentősen megnőtt az ára.
A piac maga tudja ezt középtávon megoldani, ha megnő a kereslet, hozzáalakul a kínálat is. Nem hiszem, hogy csak a papírcsomagolásban lenne a megoldás, mert csak a tiszta papírról mondhatjuk el, hogy valóban környezetbarátabb a műanyagnál. A műanyag feliratos, bevonatos, (dupla) műanyag lakkos papír már nem hasznosítható újra és nem környezetbarát.
Rövidtávon ezt a piacnak el kell fogadnia, de közben lehet gondolkodni a korábban felsorolt kérdéseken, hogy az adott termék számára nincs-e valami más alternatíva. És mindig van alternatíva, mindig lehet csökkenteni a csomagolás mennyiségét, és mindig lehet okosabb megoldást tervezni. Tessék utánaolvasni a szaklapokban, inspirálódni blogokról, közösségi médiából, szakértőkhöz fordulni és nyitott szemmel járni, új megoldásokat keresve!

 

(TERMÉKMIX magazin – 2021. decemberi szám)

 Aktuális lapszám elérhető itt