Kardos Tamás, a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület elnöke beszélt lapunknak az általuk végzett terméktesztelésekről, amelyekkel a legjobb ár-érték arányú termékekre akarják felhívni a fogyasztók figyelmét. A jövő évtől már saját minőség-tanúsító védjegyet is indítanak. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület (MÁÉRKE) tagjai 2016 óta végeznek vaktesztelést élelmiszereken, és mérésekkel értékelnek textiltermékeket. Mindezt azért végzik, mert tapasztalataik szerint igen nagy különbségek lehetnek ugyanazon a termékkörön belül az egyes termékek között.

A tesztek alapján azt látják, hogy a magasabb ár nem feltétlenül jelent magasabb minőséget a ­piacon elérhető termékeknél, és a folyamatos akciók megnehezíthetik, hogy a fogyasztók felismerjék az áruk valós ár-érték arányát. Véleményük szerint sokszor a csomagolás is hamis minőségérzetet kelt, és jobb minőséget sejtet a valódinál.
A tesztelésekkel azokat a fogyasztókat akarják segíteni, akiknek nincs széles termékismeretük, vagy összehasonlítási alapjuk, és nem tudják, hogy egy adott terméknek milyen összetevőket kell tartalmaznia. Azt is meg akarják mutatni, hogy az üzletekben kapható termékek között melyik a legjobb ár-érték arányú.

Objektív és szubjektív szempontok szerint
Kardos Tamás elmondta, hogy a termékvizsgálatukhoz az objektív szempontot a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai, nemzetközi sztenderdek, vagy egyéb, a termék szempontjából releváns szabályozások adják az adott termékre. Ezek általában megfogalmazzák az alakra, ízre, metszésfelületre vonatkozó kritériumokat, vagyis hogy hogyan kell kinéznie, milyen legyen az íze, az illata egy adott terméknek. Ezek alapján állítják össze ők is az értékelési szempontokat.
– Van, amit saját magunk is beleteszünk, amiről úgy véljük, hogy fontos, és ez alapján készítjük fel a kóstolókat, ­illetve ezek alapján történik meg a vakteszt – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy ők, az egyesületi tagok is fogyasztók, nekik is megvannak a saját szubjektív szempontjaik.
– Ezek olyan szempontok, amik felülírják a logikus álláspontot. Például a szín értékelését sokan fontosnak tartják, de pont most végeztünk egy teatesztet, és azt láttuk, hogy a szín nagyon jól kijátszható adalékanyagokkal. Hiába van ugyanis valaminek szép színe, ha maga a termék nem jó ízű. Ezért a színt csak nagyon ritkán figyeljük egy vakteszten, mert nem releváns a végeredményre nézve. Lehet, hogy jó pontszámot generál egy olyan terméknek, aminek egyébként nem jó se az íze, se az állaga, se az illata – magyarázta. Bár – és ezt később említi is egy konkrét példában –, egyes termékeknél a szín nagyon sok mindent elárul.
Úgy véli, hogy mindenkinek van egy személyes preferenciája, ami alapján vásárol. Ők az átlagot, a többséget próbálják képviselni. Azokat a szempontokat keresik meg, amik alapján tudnak értékelni. Például egy ­túró rudinál az íz mellett az állag sem mindegy, vagy az, hogy mennyire érezni benne a túrót, a mázban a csokit, és mennyire roppanós a csokimáz.

Teszteléshez olvasói kérésekből is válogatnak
Az egyesület tagjai határozzák meg a teszt témáit, leginkább az olvasói kérésekből válogatnak. Vannak olyan tesztek, amiket csak ők végeznek, legutóbb a disznósajt-teszt volt ilyen.
– Ehhez azért tudni kell, hogy milyen a jó disznósajt, mi pedig tisztában vagyunk vele, mind vidékiek vagyunk és ­ismerjük a házi disznósajtot is, nem csak a boltit. Sokan közepes minőségű termékeket is jónak tartanak, mert nincs ismeretük arról, hogy milyennek kellene lennie – jegyezte meg.
A témán kívül azt is ők határozzák meg, hogy milyen termékeket vesznek bele egy értékelési körbe. Emellett termékfejlesztésekben is részt vesznek: ott a gyártótól termékmintákat kapnak, ők leírják róla részletesen a véleményüket, amit sokszor be is építenek a gyártók a fejlesztésbe.
A vakteszteléshez a vizsgált márkák beválogatásánál egy szempontjuk van: offline, fizikailag boltokban kapható termékeket kutatnak fel. Ebbe a nagy láncok saját márkás, ­illetve ­márkás termékeket vesznek bele. A csak online kapható termékeket egyelőre nem tesztelik.
– Nekünk csak annyi szűrésünk van, hogy ami országosan kapható márka, az kerülhet be a tesztre – közölte.
Vakon teszteléskor van egy kis létszámú előkészítő csapat, ők készítik elő a termékeket. Eltávolítják a csomagolást, porciózzák a termékeket, vagy kisütik, megfőzik, ha szükséges. Egy fűszerkeveréknél például csirkehússal sütik ki a fűszert. Számozott mintákat tesznek a kóstolók elé, akik csak a számozott termékeket látják.
Arra a kérdésre, hogy a lepontozott termékek nem kerülnek-e hátrányba, azt válaszolta, hogy kaptak már hívást gyártóktól, de vállalják a véleményüket.
– A negatív véleményt finoman fogalmazzuk meg. Volt olyan, aki azt sérelmezte, hogy a termék színét lepontoztuk, mert a kolbászhús élénk színét csak céklával tudták megtartani, amit mi nem tartottunk indokoltnak. Ezt cékla nélkül is meg lehet oldani. Ettől eltekintve nem nagyon szoktunk negatív visszajelzést kapni gyártóktól. Persze valószínűleg rosszul esik nekik, ha azt látják, hogy utolsó a termékük. Általában azok az utolsók, ahol csak az ár a fontos, hogy minél olcsóbb legyen – mondta.
Arról nem kapnak visszajelzést gyártóktól vagy kereskedőktől, hogy a tesztelésük hatására meglódul, vagy vissza­esik-e az eladása az értékelt terméknek, de az olvasóik nagy számban szokták jelezni nekik, hogy kipróbálják a tesztgyőztes terméket.

Új védjegy a fogyasztók segítésére
Az egyesület egy új védjegyet hozott létre, a Kiváló Ár-Érték Arányú Tesztgyőztes Védjegyet. Azt tervezik, hogy ezzel támogatják a fogyasztókat úgy, hogy felhívják a figyelmüket a vásárláskor a legjobb ár-érték arányú termékekre. Ehhez független szakértőket, szakmérnököket, laboratóriumot és piackutató intézetet vonnak be a vizsgálatba.
A fogyasztói igények előzetes felmérése után állítják ­össze az értékelési szempontokat, és országosan kapható termékeket tesztelnek. Felkutatják, hogy a terméknél korábban voltak-e minőségi hibák, vagy termékvisszahívások, és akkreditált, független laborban is bevizsgáltatják. Adalékanyag-szakértők nézik meg, hogy milyen adalékokat tartalmaz a termék, és azokra miért van szükség. Szakértő kóstolók és gyártástechnológiai szakértők is megvizsgálják. Az eredmények összesítése után a győztes egy évig jogosult a védjegy használatára. A termék sorsát a MÁÉRK Egyesület utánköveti a kibocsátást követő 12 hónapban is: ellenőrzik, hogy a termék átlagára és minősége nem változott-e, jogosult-e még a termék a Védjegy használatára. Úgy vélik, ­ezzel a jó minőségű termékekre jobban fel tudják hívni a fogyasztók figyelmét. A védjegyet egy termékkategórián belül csak egy termék nyerheti el évente.

Évente maximum 20 védjegyet bocsátanak ki 2022-től
Védjegyük kibocsátása 2022-ben indul, és évente maximum 20 védjegyet bocsátanak ki. Ezek tesztjén 25–30 fő vesz részt termékenként, de a kóstolás már csak egy része a ­soktényezős vizsgálatnak, a közvélemény és piackutatás, a technológiai és laborvizsgálatok, és persze az ár-érték arány algoritmus mellett.
Hangsúlyozta, hogy itt már törvényi, fogyasztói szempontok alapján vizsgálódnak, és minden szó, ami a véd­jegyen szerepel, alá van támasztva vizsgálattal.
– Ilyen ár-érték arányú védjegy nincs még az országban, és a környező országokban se nagyon. Mi hozott információkból nem dolgozunk, az összes vizsgálati anyagot mi és független szakértő partnereink állítjuk elő – jegyezte meg.
Úgy véli, ezzel exkluzivitást adhatnak a gyártóknak, és plusz lehetőséget arra, hogy kihangsúlyozhassák termékük kiváló ár-érték arányát, amit egy tőlük független szervezet állapít meg.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2021. decemberi szám)

aktuális lapszám elérhető itt: