29 évvel ezelőtt készült el az első szörp Pölöskén. S ha már ott készült, Pölöskeinek keresztelték el. Azóta megállás nélkül készíti a 100%-ban magyar cég a szörpöket, és folyamatosan újdonságokkal, új ízekkel lepi meg a fogyasztókat. Takács Károly,
a Pölöskei kereskedelmi vezetője több mint egy évtizede felel a kereskedelmi csapatért. Őt a vállalat sikereiről, a szörpök reneszánszáról és a jelen kihívásairól kérdeztük.

» Hová pozícionálná magukat a piacon?
Literben lehet mondani, hogy a piacvezetők közé tartozunk. Jól ismert a termékünk a fogyasztók körében és partnereinkkel is jól működünk együtt. Kétszámjegyű növekedést érünk el évről-évre, és az elmúlt 12 évben nem volt árváltozásunk, ami azt jelenti, hogy ez a növekedés markáns. Dinamikusan fejlődünk és a kereskedőkön keresztül ugyan, de fókuszban tartjuk a fogyasztóinkat, tudjuk a hozzájuk vezető utat, hogy hogyan tudunk az igényeiknek megfelelni, a szokásaikkal harmonizálni.

» Mennyire jelentenek konkurenciát a hálózatok saját márkás szörpjei?
A sajátmárkás termékek mindig konkurenciát jelentenek. A retailerek dolgoznak is azon, hogy az ő márkájuk súlyát emeljék, mi meg természetesen azon dolgozunk, hogy a Pölöskei brand súlya nőjön, amit válaszlépésként a gyors innovációval tudunk kompenzálni.

» Mennyire számít az a fogyasztóknak, hogy Önök magyar gyártók – magyar termékkel?
Bízunk benne, hogy számít, bár egyértelmű választ erre azért nem lehet adni. A társadalmunkban talán még több tudatos generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy termék szintjén, napi fogyasztási szokás szintjén megmutatkozzon a lojalitás a magyar termékek iránt.

» Most a pandémia azért felértékelte a magyar élelmiszer jelentőségét.
De az csupán a termékelérhetőségnek, nem a fogyasztók tudatos döntésének volt betudható. Annak lett az előnye, hogy az import logisztika kisebb-nagyobb csapdákba esett. Mi azt látjuk, ez még nem tudatos vásárlás.
» Mi kellene ahhoz, hogy tudatosabbak legyenek a vásárlók?
Személéletváltás, amit talán már az iskolában kellene elkezdeni. Az én gyerekkoromban elindult a szemetelés ­elleni kampány, a szemétgyűjtés. Azóta sok tíz év telt el, de ma már látszik ennek az eredménye. Például van olyan ­nemzetközi hálózat itt Magyarországon, aki az üzletben lévő hangos­bemondóban azt emelte ki, hogy az áruháztérben lévő auto­mata most 30%-kal többet ad az alumínium dobozokért. Ez a fajta kommunikáció is segít a tudatosításban.
Ha az általános iskolától kezdve azt a kommunikációt kapnák a gyerekek, hogy a szelektív hulladékgyűjtés fontos és a magyar termékek vásárlása magyar munkahelyet teremt – felnőttként biztos máshogy, tudatosabban cselekednének.

» Ha már a fenntarthatóságnál tartunk…
A környezettudatosság már ott tart, hogy ne szemeteljünk, ott még nem tart, hogy a másodlagos módon hogyan tudunk úgy vásárolni, hogy ezzel csökkentsük a szemét kibocsájtást. Ebben még a kommunikáció szintjén nekünk is van tennivalónk. A jövőben ennek a kérdésnek a súlya hatványozódni fog és az ipari kényszer, valamint a csomagolóanyag-hiány is fel fogja ezt gyorsítani. Bízunk benne, hogy a fogyasztók – ha tanítjuk őket – meg is tanulják a leckét.
A termékfejlesztőnk mindig kereső magatartású, ami azt jelenti, hogy felkínáljuk a fogyasztónak az alternatívát és keressük is a válaszát. Ha mi felteszünk egy terméket a polcra, akkor ő nekünk a vásárlásával választ ad. A vásárlás nemcsak profit, hanem információ is, hogy az a fejlesztés, az a csomagolás életképes-e a jelenben. Nagyon odafigyelünk, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük a fogyasztóknak. Persze mi azért az üveget – mint csomagolást - preferáljuk, hiszen környezettudatosabb megoldás.

» Mennyire trendi ma itthon a szörpfogyasztás?
Ma is az. Sőt! Ha kiülünk egy étterem teraszára, akkor ott számtalan ízű limonádét kínálnak nekünk és azok jelentős ­része szörpökből készül. Ez persze vendéglátóhelyenként változhat, de jellemzően nekik ez a praktikus. Van is erre a részükről megkeresés, ráadásul a szörp több lehetőséget rejt még magában, ami ezt a vonalat illeti. Ez persze a gasztronómián belüli jelenség, de a fogyasztók részéről is megvan az igény. Nem egyszer láttam már, hogy az áruházi mustránál az ­apuka ­kiválasztja az ő kedvenc ízét, és az anyuka és a gyerekek is választanak egyet-egyet, úgyhogy három különféle íz kerül a kosárba, majd a konyhapolcra. Számomra mindig szív­melengető, ha azt látom, hogy mind a három Pölöskei termék.

» Mi a magyar fogyasztók kedvenc szörpje?
Nyilván a málna íz a legnépszerűbb. Van is az országnak olyan régiója, ahol ha megkérdeznek, hogy „Kérsz egy málnát?”, akkor nem szabad meglepődnünk, ha jaffaszörpöt kapunk, egyszerűen csak azért, mert ott málnának hívják a szörpöt.
A slágerízek ettől függetlenül évről évre változnak. Tizenötféle ízt gyártunk és folyamatosan figyeljük, hogy változik az ízek értékesítési sorrendje. Meglepő, de az elmúlt 10–12 év alatt azt láttuk, hogy utolsókból tudnak elsők és másodikok is lenni az ízek, a szörpök. A globalizálódó világunkban a fogyasztóra nagyon sok inger hat, sok impulzus, termékhatás éri őket, amivel az ízlésük is folyamatosan változik - mi ezt figyeljük és ahhoz képest, hogy hogy fogadják, mi megszüntetünk ízeket és újakat hozunk létre. Ez utóbbi gyakoribb, megszüntetni csak akkor szoktunk egy ízt, ha az már nem rentábilis.
A fogyasztók igénylik az új ízeket, a fiatal generációról pedig elmondható, hogy nagyon kísérletező kedvű. A családoknál általában a konyhapolcon is mindig van a klasszikus ízek mellett egy kísérletező íz is. A vásárlók kedvence most egy régi új klasszikus, az almaszörp, ami a reneszánszát éli.
Mindig, minden évben finomhangolni kell a választékot, minden szezon egy új kihívás. Ezek a finomhangolások sok esetben kardinális lépések a sikerhez. Hiszen, ha például ugyanazt a fantasztikus levest megfőzzük, az egyikbe teszünk sót, a másikba nem, óriási lesz a különbség, pedig csak egy csipet só.

» Mekkora a szortimentjük azok számára, akik cukormentes szörpöt szeretnének fogyasztani?
Most három új, cukormentes szörppel jelentünk meg, úgyhogy már 12-féle termék közül választhatnak a fogyasztók. Ha az egészséges életmódba való beillesztés felől közelítjük meg a dolgot, akkor azért tudni kell, hogy a nem diabe­tikus szörpjeink cukortartalma is a szénsavas üdítők cukortartalmának töredéke, úgyhogy még a cukros szörpjeink is beilleszthetők az egészséges táplálkozásba. Én úgy gondolom, hogy minden termék, ami az élelmiszerüzletekben meg­vásárolható, mértékkel fogyasztva egészséges. A kulcsszó itt valóban a mérték! Kizárólag szénsavas üdítőből sem szabad a teljes napi folyadékmennyiséget fedezni, és ez igaz bármilyen rostos lére és tulajdonképpen bármire.

» Organikus szörpökre van már igény Magyarországon?
Ebben a kategóriában a fogyasztó még nem érzékeny arra, hogy bio gyümölcsökből készüljön a termék, de ez nem azt jelenti, hogy a későbbiekben sem lesz az, és nem akar majd organikus szörpöket fogyasztani. A fejlettebb európai országokban már létezik ez a kategória és van is jelentősége ­ennek. Nálunk a fogyasztók részéről még nem olyan ­mérvű az igény, amire reagálni kellene és ami rentábilissá tenné akár egy ilyen termékcsaládnak a létrehozását.

» Mennyi és milyen gyümölcsből készülnek a Pölöskei szörpök?
Az Élelmiszerkönyv rendelkezik, hogy hány százalék gyümölcs­tartalomnak kell lennie a szörpben és a Neta törvény is abba az irányba tereli a gyártókat, hogy magas gyümölcstartalmú termékeket állítsanak elő. Ez előnye is a termékkörnek a szénsavas üdítőkkel szembeni versenyben, hiszen a fogyasztó jobban jár, ha szörpöt vásárol, mert annak gyümölcstartalma van. Erre mi nagyon odafigyelünk, több gyümölcstartalmú kategóriát is teremtettünk a Pölöskei családon belül.
Amennyire tehetjük és amennyire ez az ágazat megmaradt Magyarországon, természetesen hazai gyümölcsből való feldolgozásra törekszünk. Itt nemcsak a gyümölcstermelésre, hanem a tovább-feldolgozásra is gondolok, ami szükséges ahhoz, hogy mi egész évben tudjunk málnaszörpöt tenni a boltok polcaira, ne csak abban a két hónapban, amíg a természetben terem.
Amúgy sok esetben olcsóbb is a magyar. Na nem minden gyümölcs, csak bizonyos fajták. Mi örülnénk, hogyha újra megérné gyümölcsöket termeszteni Magyarországon, mert az elmúlt félév azért nagyon megmutatta, hogy mennyire kitett az ország, ha mindent a nagyvilágból vásárolunk és nincsenek bizonyos dolgok országon belül megtermelve, előállítva. Mert ez esetben, ha a nagyvilágban hiányzik, akkor minden piaci szereplőnek nehézséget okoz.
Azok a nemzetek, országok és gazdasági egységek, akik ezt a kitettséget nem engedik meg, azok okosak és a jövő az övék lesz. Én azt látom, hogy az élelmiszerszektor önmagában nagyon kitett, és nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, hogy most isszuk meg a levét annak, hogy a csomagolóanyag tekintetében 35-40 évvel ezelőtt a világ úgy döntött, hogy Kínára támaszkodik. Kiszolgáltatottak vagyunk ezen a téren – mint az élelmiszer ágazat rengeteg szereplője – mert hát a szörpöt nem lehet a vásárlók tenyerébe engedni, palackozni kell, arra címkét kell tenni, majd be kell csomagolni, hogy a logisztika kezelni tudja, ami mind-mind csomagolóanyagot igényel.

» Mennyire sikeres az online shopjuk? Ön szerint létezhet ma gyártó saját online áruház nélkül?
Az online legszűkebb keresztmetszete a logisztika, a csomag­kezelés. Azért, hogy hatékonyan dolgozzanak a csomagkiszállító cégek, sztenderdjeik vannak, amiknek meg kell felelnünk, és innentől kezdve a mi mozgásterünk kötötté válik, nem tudunk annyira egyedien megjelenni ezzel, illeszkednünk kell hozzájuk. Régóta van ez nálunk, persze nemcsak a saját webshopunkban értékesítünk ebben a formában, hanem a retail online értékesítési csatornáin is jelen vannak a termékeink.
Nyilván nemcsak a pandémia erősítette az online-t, hanem az új generáció is a vásárlás ezt a formáját preferálja már. Tapasztalatunk, hogy az online felületeken olyan termékeket keresnek, amiket a retail polcokon nem találnak meg. Sokat tanulhatunk az online boltokon keresztül a fogyasztási szokásokról.
Ma még nem kötelező, hogy egy gyártónak saját online áruháza legyen, de rövidesen minden bizonnyal az lesz. Egyre inkább hibrid gondolkodásra késztetnek minket, hogy sikeresek legyünk. Itt az offline és az online, mint hibrid arányra gondolok, és ez utóbbi most még nagyon kis arányban van jelen, viszont nagyon dinamikusan növekszik.
A ma húszéves fiatal hamarosan családanya lesz, és ő már valószínűleg dominánsan online fog vásárolni. Az unokahúgom 28 éves, még nem vett nyomtatott sajtóterméket és már nem is fog. Ez egy intő jel lehet nekünk, élelmiszergyártóknak is, hogy ezt a párhuzamot hogyan fogja kezelni ez a generáció az élelmiszer-vásárlásnál.

» Milyen hangulatban folynak a munkálatok?
A sikerünk egyik záloga a kereskedelem, azt szoktam mondani, hogy azt kell legyártani, amit előtte már eladtunk. Optimális csapattal, nagyon sok online megoldással dolgozunk. Régi, kipróbált emberekkel, 6-12 éve nálunk dolgozó kollégákkal megy a kereskedelem. Folyamatosan tréningelem őket, mindent megteszünk azért, hogy napról-napra fejlődjön a tudásuk. Minden ember szereti azt, ha az egzisztenciája és a szakmai fejlődése évről évre markánsan pozitív irányba változik, de az már más kérdés, hogy a vállalatok mennyire figyelnek oda, hogy önzetlenül tudást és karriert biztosítsanak a kollégáiknak.

» Mennyire viseli meg Önöket a jelenlegi gazdasági helyzet?
Mindig van kihívás. Most ez egy kicsit sűrűbb időszak, illetve gyorsabban változó körülményekkel kell szembenéznünk. Pont ez benne a kihívás, hogy ezekre hogyan tudunk jól reagálni. Mi azt gondoljuk, hogy jól kezeljük a mostani időszakot, több szcenárió is van a cégnél válaszul a kihívásokra. A világ helyzete néha arcul csap minket, olyan hirtelen jön, de azt gondoljuk, egyelőre álljuk a sarat, megbirkózunk vele. Nyilván lehet olyan helyzet, amivel már nem fogunk tudni mit kezdeni, de ezeket nem is tudjuk befolyásolni, csak orvosolni lehet. Viszont nagyon rugalmasnak, nagyon gyorsnak kell lennünk.
Ma az a világ van, amikor nem gondolkodhatunk hónapokig valamin, hanem egy héten belül is nagy döntéseket kell hoznunk, fordulópontok lehetnek. Ami tegnap igaz volt, az ma már utópisztika, semmi esély azon az úton menni.

» Hogyan látja a következő 5 évet?
Ezzel az imént említett flexibilitással közelítjük meg az elkövetkezendő öt évet is. Ez az időszak talán nem a bővülésről, fejlesztésekről fog szólni, hanem hogy a fogyasztó velünk legyen ebben a gyorsan változó világban. A következő 5 évet nem megtervezzük, hanem szcenáriókat rajzolunk fel, és azonnal változtatunk, ha a körülmények úgy hozzák. Nagy beruházásokat csak akkor szabad tenni, ha hosszabb távon ­látunk ­előre, ami most nem jellemző. Nem aggodalommal tekintünk a jövő­be, a szcenáriókon kell most sokat dolgoznunk, hogy minden eshetőségre legyen válaszunk és a fiókban lévő jó megoldást – ha kell – azonnal elő tudjuk venni.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2021. novemberi szám)

 

aktuális lapszámunk itt megtekinthető: