Szinte nincs olyan hipermarket vagy kisbolt, ahol ne találkoznánk nap, mint nap a győri Ceres ZRt. valamely termékével. A cég piacvezetőnek számít a csomagolt toast és szendvicskenyerek, valamint a csomagolt finom pékáruk, kalácsok piacán, de a legújabb termékfejlesztésekkel olyan piacon is meghatározó szerepre törne, ahol az utóbbi években háttérbe szorult a sütőipar – mondta Mikos István, a Ceres Sütőipar ZRt. vállalati igazgatója, akitől megtudhattuk a sütőipar kulisszatitkait.

» Hogyan indult a cég története?

A cég elődjét 1951-ben alapították, klasszikus megyei sütő­ipari vállalatként indult Győrben. A jelenlegi telephely és gyárépület 1964. májusában kezdte meg működését. Mint minden nagy megyei sütőipari vállalat életében, nálunk is a rendszerváltást követően volt egy tulajdonosváltás. A cég előbb 1992-ben az Állami Vagyonügynökséghez került, majd 1994-ben egy angol pénzügyi befektetőcsoport vásárolta meg. Az első jelentősebb akvizíciót 1999-ben hajtotta végre a vállalat, ekkor vásárolta meg a Miskolci Sütőipari Kft.-t, tehát a jelenlegi Ceres ZRt.-nek nemcsak Győrben van telephelye, hanem Miskolcon is rendelkezik gyár­egységgel. A Miskolci Sütőipari Kft.-t 2002-ben beolvasztotta az anyacégbe, ekkor változtatta meg a nevét is és jött létre a Ceres ZRt. 2010-ben a Penam a.s. (Csehország) 100 százalékos tulajdonába került a vállalat. A cseh szakmai befektető azóta a kizárólagos tulajdonos.

 

» Milyen fontos dátumok voltak a cég életében a gyártás szempontjából?

Az egyik és talán a legfontosabb ilyen momentum volt, amikor 2001-ben a győri telephelyen elkezdte a cég a toast, szendvicskenyerek gyártását és beüzemelte első automata formakenyérgyártó vonalát. A vállalat korábban is gyártott tartós formakenyereket, de ezek még a pannonhalmi üzemben készültek. A 2001-ben beüzemelt gépsor volt az első automata gépsor, amely 3000 darab kenyér legyártására képes óránként. Ezzel a fejlesztéssel és azzal, hogy országos logisztikával egységes termékválasztékot tudtunk biztosítani a vevőinknek, egy jelentős és intenzív piaci fejlődést sikerült elérni. Ennek eredményeként 2004-ben és 2006-ban újabb gyártósorokat állítottunk üzembe a toast kenyerek esetében. Ez ma Magyarországon a legnagyobb elérhető kapacitás ebben a kategóriában.
A formakenyér gyártó kapacitás bővítésével egyidőben a csomagolt finomáru gyártó üzemrészt és a logisztikai raktárt is fejlesztettük és új üzemépületekben új technoló­giával ruháztuk fel.

 

» Melyek a Ceres legfontosabb termékei?

Ha a cég portfólióját nézzük, azzal, hogy országos logiszti­kával az összes hazai és külföldi láncnak szállít, főként a csomagolt szegmensben vagyunk jelen. Ennek több kategóriája van: léteznek a formakenyerek, illetve az úgynevezett szabadon vetett kenyerek, amelyek nem formában sülnek, de csomagoltak és szeleteltek. Ez a kategória tartalmazza még a finom pékárukat, ahová a különböző kalácsok, kuglófok, illetve a szezontermékek tartoznak. A teljes portfólióban a csomagolt kenyerek több mint 50 százalékot tesznek ki, ezzel tudjuk biztosítani, hogy az ország valamennyi üzletében jelen vagyunk.

 

» Mekkora mennyiségben gyártanak egy évben?

A teljes termékelőállításunk mintegy 20–25 ezer tonnát tesz ki évente. A hagyományos termelés mellett minden évben két szezon jellegű csúcsidőszakunk van, a karácsony és a húsvét. Mindkét időszakban jelentős finom pékáru mennyiséget állítunk elő. Karácsonykor a különböző bejglik, kalácsok, tekercsek gyártása nagy volument tesz ki.
Győri telephelyünkön két gyáregység működik, egyik a szendvics toast kenyerek, formakenyerek gyártását, másik pedig a tartós finomáruk gyártását végzi. Miskolcon a napi pékáruk, kiflik, zsemlék, valamint a cukrászipari termékek gyártása folyik. Jelenleg közel 400 alkalmazottal dolgozunk.

 

» Mennyire érzik a munkaerőhiányt?

Ez nálunk is probléma, folyamatosan küzdünk a munkaerőhiánnyal, leginkább a szakképzett munkaerő hiányzik. Saját oktatási rendszert kívánunk bevezetni, illetve ösztönző programokat a munkaerő bevonzására, de nincs könnyű dolgunk, hiszen Győr térségében 1,6–1,8 százalékos a munkanélküliségi ráta.
Problémát jelent az is, hogy az élelmiszeriparon belül a sütőipar nem igazán közkedvelt a munkavállalók körében, hiszen több műszakos munkarendben kell dolgozni és sokszor bizony hétvégén vagy ünnepnapokon is munkába kell állni. Ezt a gondot próbáljuk az automatizálás folyamatos fejlesztésével megoldani.

 

» Hogyan fest ma Magyarországon a kenyérpiac, milyen trendek, irányok látszanak?

Ma Magyarországon nagyjából 1100–1200 vállalkozás működik a piacon, de a termelés 75 százalékát a nagyvállalatok biztosítják. A sütőipari termékek fogyasztása évről–évre csökken, míg korábban, a 90-es évek közepén 75–80 kg volt az egy főre jutó éves fogyasztás, addig ez a mennyiség mára lecsökkent 45–46 kg-ra. Ha az összes termelést nézzük, akkor a magyar piac nagyjából 980 ezer tonna jelenleg és a mai napig a fehér- és félbarna kenyerek számítanak a legkedveltebbeknek, de egyre nagyobb teret hódít a hozzáadott értékkel növelt kenyér és péksütemény kategória, a csomagolt, több napig eltartható, vagy a külön­böző rozsos, magos termékek.
Szintén tapasztalható, hogy ebben a piaci átrendeződésben nagy teret kapott az úgynevezett bake off kategória, vagyis az elősütött és/vagy fagyasztott termékek köre. Az áruházláncok a saját helyi pékségeik felállításával jelentős és erősödő piaci szegmenst tudhatnak magukénak.
Nagyot fejlődtek az utóbbi években a kis- és középvállalkozások által indított szakbolthálózatok is. Ezek piaci részesedése már meghaladja a 10 százalékot. A kereskedelmi csatornák közül a hipermarketek és a diszkontláncok értékesítései számítanak a legjelentősebbnek a sütőipar számára.

 

» A Ceres hol helyezkedik el ebben a piaci térben?

A hazai sütőipari piacon a cég 7% részesedéssel rendelkezik értékben és több szegmensben piacvezetők vagyunk. A csomagolt kenyerek esetében a piaci részesedésünk 6 százalék, míg a finom pékáru, kalács kategóriában 30–35 százalékot tesz ki.

 

» Lehet növelni ezt a részesedést?

Azt gondolom, hogy ez a piaci rész nagyjából reálisnak mondható, talán 10 százalékig lehetne még növelni, de ehhez folyamatosan innovatív, új termékeket kell létrehozni. Piacbővülés hosszabb távon nem várható véleményem szerint, inkább a piac stabilizálására számítok.

 

» Az egy főre eső fogyasztás drasztikus visszaesésének mi volt az oka? Megváltoztak a fogyasztói szokások? Hogyan alkalmazkodik ehhez a trendhez a Ceres ZRt.?

Ez a 45–46 kg évi fogyasztás csak a sütőipari termékekre vonatkozik, az összes gabona-, cereália fogyasztás közel azonosnak mondható. Csak éppen egyre inkább meg­jelennek különböző édesipari és gabonaipari termékek, a reggeliző pelyhek, a különféle snack piskóták, müzliszeletek.
Az egészségtudatos életmódra való törekvés és a kényelmi termékek népszerűsége látszik ebben a tendenciában, ezért kell nekünk is folyamatosan fejlesztenünk a termékkínálatot. Ellenben a sütőipari snack piacot nagyon is szeretnénk megcélozni.
E törekvés részeként június elején teljesen új termékcsaládot (pékipari snack) vezettünk be öt ízben Ceres4You márkanéven. Csomagolt, több napig eltartható, bárhol, bármikor fogyasztható, kisméretű, egyedi csomagolásban elérhető termékek ezek, amelyek tökéletes alternatívát nyújtanak a főétkezések közötti kis étkezésekre, de reggelire vagy desszertként is kiválóak. A snack-ek tápláló, minőségi anyagokból készültek, a kínálatban a hagyományos és a modern ízvilág kedvelőire gondoltunk. Olyan termékcsalád létrehozása volt a célunk, melyben a tradicionális ízeket és az újdonságokat kedvelők is megtalálják a kedvencüket.
A Ceres4you Snackek gazdagon töltöttek, ahogy azt az otthon sütések során megszokhattuk. Egyelőre pozitívak a visszajelzések és ezzel a termékcsaláddal egy olyan körbe tudtunk belépni, ahol a sütőipari termékek talán újra teret tudnak nyerni.

 

» Évente többször előkerül az örökzöld téma, amelyre sokan nem tudjuk a választ, hogy mi is alakítja pontosan a kenyérárakat? Mennyire függ ez például az egyre hektikusabb időjárástól?

A legfőbb alapanyagunk a liszt, tehát mindig függünk az aktuális évi gabonahelyzettől és a gabonafelvásárlási áraktól. Tavaly jelentős emelés következett be a gabonapiacon, amit a malmok lekövettek a liszt árában, mi pedig kénytelenek voltunk beépíteni a termékek árába. A sütőipari termékeknél ugyanakkor egyre kisebb jelentőséggel bír a gabona és a liszt árpozíciója. Sokkal nagyobb hangsúly tevődik át a munkaerőre, az energiára és a szállításra. Ezek a tényezők jobban befolyásolják a mi működésünket is.
Ha a kenyér százalékos költségmegoszlását nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az alapanyag nagyjából egyharmadot tesz ki, a munkaerő szintén ennyit, a fennmaradó rész pedig az egyéb költségek (energiaköltség, szállítás). Az a klasszikus módszer, miszerint 1 kg kenyér árának 70 százalékát az alapanyagok és az összetevők adják, már rég nem igaz. Ez ellen kizárólag a hatékonyság növelésével lehet tenni.
Alapanyagok szempontjából Magyarország semmivel nincs kedvezőbb helyzetben, mint a környező országok, hiszen ezek nekünk is pontosan annyiba kerülnek, mint Ausztriában, vagy Németországban, az egyéb hozzávalókat, sütőipari keverékeket pedig mi is a nemzetközi piacról szerezzük be.

 

» Az időjárásnak ezek szerint szinte marginális szerepe van a kenyérárak alakulásában?

Nagyon fontos, hogy Magyarországon milyen a termés, – főként minőségi szempontból – de célszerű globálisan, vagy régiós szinten vizsgálni a terméshozamokat. Most az látszik, hogy a gabonafelvásárlási ár talán konszolidálódik valamelyest az idei aratásra, de már nem ez a mérvadó a termékek árában. A minőség természetesen mindig függ az időjárástól és ez valóban minden évben változó. Ezért az új lisztet követően mi minden évben felülvizsgáljuk a receptúráinkat, és végrehajtjuk a szükséges technológiai módosításokat, vagy a felhasznált anyagokat változtatjuk meg annak érdekében, hogy állandó minőséget tudjunk nyújtani vásárlóinknak.

 

» Említette az innovációt, termékfejlesztést. Az egészségtudatos táplálkozási trendek mennyire követelik meg ezt a permanens fejlesztést?

Teljes mértékben. Úgy gondolom, hogy ebben a Ceres ZRt. élen jár, hiszen már húsz évvel ezelőtt is gyártottunk ilyen jellegű, például teljes kiőrlésű vagy egyéb hozzáadott értékkel növelt termékeket. Jelenleg a teljes portfóliónk mintegy 40 százaléka elégít ki valamilyen speciális táplál­kozási igényt.
Tavaly év végén vezettük be például a NewLine termékcsaládot, amelyben szénhidrátcsökkentett, fehérjében gazdag, illetve maglisztes keverék termékek érhetők el. Ezek mindegyike igazodik az egészségtudatos táplálkozási trendekhez. A piac teljes mértékben ebbe az irányba megy, mi pedig felkészültünk rá.

                                             

» Mivel lenne elégedett a következő 3–5 évben?

Az egyik fontos célunk, hogy a most bemutatott termékkategóriákban legalább 10 százalékos piaci részesedést érjünk el. Célunk, hogy a cég folyamatosan pozitív eredményt tudjon termelni és szeretnénk az automatizálás révén a biztonságos, folyamatosan kiváló minőséget biztosító termelést fenntartani.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2019 júniusi szám)