A klímaegyezmények nyomán újfajta klíma- és vállalatpolitika jelent meg, amely egyre inkább érezteti hatását a gazdaságban is. Az új szemléletmód, valamint a megújuló energiák használata, az energiafordulat alapvető változásokat eredményezhet.

A hazai helyzetről, EU-s vállalásokról, újabb szabályozásokról, és az élelmiszeriparban megmutatkozó fenntarthatóságról kérdeztük Lukács Ákost, a Deloitte Zrt. Fenntarthatósági és Klímaváltozási tanácsadóját.


» Mint vallják, a fenntarthatóság napjainkra a stratégiai termékfejlesztés és az üzleti modellek innovatív átalakításának legfőbb motorjává vált. Milyen esetekben lehet fontos egy vállalatnak a fenntarthatóság mérése?
Egy cég teljes transzparenciájánál lehet fontos a fenntarthatóság, de a termékek márkázásánál is elsődleges szempont: ha ki akarják mutatni, hogy miben is jobb, miben nyújt mást az adott brand.  Akik például a Deloitte Zöld Béka díj pályázatán minden évben részt vesznek és megméretik magukat, azok a transzparencia egy magas fokát érték el. Nagy részük jelen van a tőzsdén is, nem mindegy tehát, hogy mit, milyen részletességgel és hogyan kommunikálnak magukról az érintett körnek.
Hosszú távon minden vállalatnak a saját szektorában kell tudnia újraértelmeznie szerepét, így például egy bank fenntarthatóságánál az adja a jövőben majd az alapot, ha hosszú távon fenntartható projekteket finanszíroz.

» A globalizálódó élelmiszeripar is egyre nagyobb fenntarthatósági kihívásokkal szembesül.

Az élelmiszeripar szocio-ökonómiai hatásainak nagy része a beszállítói láncon történik, így a fenntarthatóság a beszállítók kiválasztásánál kezdődik és a vevői szemléletformálásban végződik. A vállalatok sokszor ezen folyamat leghatékonyabb elérését keresik – mi ebben próbálunk segíteni.

» Pontosan hogyan? Milyen szempontok motiválhatják a vállalatokat a fenntarthatóság növelésében?

Az egyértelműen látható, hogy a klímaegyezmények nyomán újfajta vállalatpolitika jelent meg a fenntarthatóság terén. Ennek eszközei a fenntarthatóságban való hatás (impact) mérése, a nem-pénzügyi jelentéstételek kötelezővé válása és leginkább itthon az energiahatékonyság által hajtott folyamatos hatékonyságjavítás. Szükséges ehhez alaposan megvizsgálni a vállalati működés célját, a rendelkezésre álló adatok körét, egy ideális jelentéstételi rendszert létrehozni, amely képes a vállalat meglévő és jövőbeli folyamatainak eredményeit a fenntarthatóság szűrőjén keresztül megmutatni.
A teljes körű jelentéstétel tehát az első lépés. Mint fentebb is szó volt róla, vállalatok másik aspektusa a termék és szolgáltatásfejlesztés és az ehhez kapcsolódó innováció, amelyek gyakorta az energetika, a megújuló energiák és energiahatékonyság, valamint a körkörös gazdaság területén valósulnak meg.
Ezek a fejlesztések, gyakran beruházások eredményei gazdagíthatják a vállalatokat, mind az önmagukról alkotott kép javul, mind a piac számára egyértelművé válnak fenntarthatósági motivációik.

» Hogy állunk itthon az Európai Uniós vállalásokkal? Van-e olyan előremutató projekt, amely összhangban van az uniós irányelvekkel?

A legfontosabb a szerves építkezés az energetikában is, itt a vállalati körben láthatóan az energiahatékonyság az, amely abszolút prioritásként jelen van, és ez az a nemzeti 2020-as cél is, amely a maga nevében a legtöbb pótlólagos beruházást igényli.
A hazai törvényhozó környezet konzervatív állásponton van, az EU-s vállalásokat ugyanakkor több eszközzel is lehet teljesíteni, ebben meg lehet minden országnak a maga preferenciája, ez uniós alapjog..
Azonban például az Irinyi terv és hozzá kapcsolódó stratégiai gondolkodás egy elég progresszív kormányzati projekt, amely már a zöld gazdaság felé mutat, és sikere esetén az EU-s célokon néhány esetben túl is teljesíthet.

Lukács Ákos
Lukács Ákos több mint tíz éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a klímaváltozás és a fenntarthatóság területén.
A német Szövetségi Emisszió-Kereskedelmi Hatóságnál kezdett el foglalkozni az EU-tagállamok kvótakiosztási és kereskedelmi gyakorlatával, majd részt vett a német ipari és erőművi kiosztási tervek kialakításában is.
Irányította ezek mellett az Európai Innováció és Technológiai Intézet klímavédelemért felelős Tudás és Innovációs Közösségének magyarországi szervezetét, és több civil kezdeményezésnek is alapítója volt.
Számos emisszió-kereskedelmi és karbonmenedzsment tanácsadást végzett hazai vállalati és intézményi körben.
Az utóbbi négy év kormányzati feladatai során a hazai, az EU-s és a nemzetközi klímapolitika alakításáért felelt. Részt vett és felelt Magyarország második és harmadik uniós kereskedési időszakának kvótaértékesítéséért.
Szakmai irányításával, 2016 tavaszán, hazánk elsőként fogadta el és foglalta törvénybe az EU tagállamai közül a Párizsi Megállapodást.


 
» Viszont mintha le lennénk maradva a fenntarthatóság terén: például a szélerőművek is kormányzati intézkedések áldozatai lettek.

Magyarországon a megújuló energiaforrások nagy része származik a lakossági fűtésből, ami viszont nem megfelelő felhasználás esetén a levegőminőséget rontja. Energiából továbbra is importra szorulhat az ország középtávon. Itthon alapvetően csökken az egy főre eső kibocsátások mértéke, de ennek demográfiai háttere is van.
Az egyes megújuló energiák a technológiai tanulási görbéjüknek megfelelően előbb-utóbb utat törnek a piacon, nálunk ebben a folyamatban erős kormányzati iránymutatás tapasztalható, ez a hazai piaci környezetet jelentősen befolyásolja majd.
A nap és szélenergiától világ szinten azonban már nem vitatható el, hogy az energiafordulat két alapvető pillérét adják már ma is és fogják adni középtávon is.

» A megújuló energiafelhasználással párhuzamosan viszont a fejlődő országokban a kibocsátás egyre nő. 

A karbon-kibocsátás szempontjából India, Brazília, Kína - a fejlődő országok eddig jelentős növekedést mutattak, az elmúlt években azonban Kína esetében egy példa nélküli megállás volt tapasztalható. Mintegy tetőzése, stagnálása volt megfigyelhető a kibocsátásoknak.
Az EU és az USA kibocsátása viszont fokozatosan csökken - ez mára egyértelműen megfigyelhető részben a kelet-közép-európai kibocsátások drasztikusabb csökkenése révén, részben az energiafordulat által. Dániában például már olyan fokon haladtak előre a megújuló energiák használatában, hogy vannak napok, amikor csak erről működtethető lenne az ország ellátása, sőt a felesleg tárolása, szomszédos ország hálózatába való átadása, kifejezett problémákat jelentett.

» Milyen gazdasági következményei lesznek az energiafordulatnak?

Németország energiafordulatot hirdetett, és ennek révén a megújuló energiák jelentősen alakíthatják át az európai piacot. Az EU tagállamok részéről az Energia Unió szabályozási csomag az, amelyben az energia fordulat, energiabiztonság és más tagállami prioritások  ütköznek és vél­hetően majd egy irányba hatnak.
A fejlődő országoknak rendkívüli az energiaéhségük, és ez a villamos-energiapiacon az új technológiák fejlődésének továbbra is hatalmas piacot jelent.
Azon innovatív országok lehetnek ennek haszonélvezői – például Németország – amelyek ennek a fordulatnak a hajtóerejét adják, kedvezőbbé téve idővel ezáltal az alternatív energiák hazai elterjesztését is.

 

Deloitte Zöld Béka Díj

A Deloitte Közép-európai Fenntarthatósági Jelentés Díja (más néven a Zöld Béka Díj) egy olyan elismerés, amelyet a legjobb fenntarthatósági jelentést készítő regionális nagyvállalatok nyerhetnek el. A cél, hogy díjazzák a nem pénzügyi jelentések készítése terén tanúsított kiemelkedő teljesítményt a közép-európai országokban.
A Zöld Béka Díjat első ízben Magyarországon adtuk át 2000-ben, és azóta fokozatosan más közép-európai országokra is kiterjesztették (a balkáni országok 2009-ben, Csehország 2012-ben, míg a Baltikum térsége 2013-ban csatlakozott tevékenységükhöz).
2015-től kezdődően a Zöld Béka Díj országos és regionális szinten is kiosztásra kerül. Az országos szinten díjazott jelentések automatikusan részt vesznek a közép-európai szintű megmérettetésen is. 2016-ban a díjat a Henkel Magyarország Kft. nyerte el, az innovatív meg­oldások díját pedig a Zwack Unicum Nyrt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(TERMÉKMIX - 2017. márciusi szám)