Piac
Tipográfia

Bár alig van időbeli különbség a cseresznye és a meggy szezonjában, a termelés mennyiségében, piacukban és a fogyasztásukban annál inkább. A nagyobb volumenű meggytermelés számos gyermekbetegséggel küzd, melyek egy részéről május elején tárgyalt a szakma és a kormány.

A hazai évi 70 ezer tonnás meggytermelés viszonylag jelentősnek számít a régióban, ebből mégis csupán 3-6 ezer tonna kerül hazai frissfogyasztásra. A tavasz eleji szokatlanul hideg időjárás, úgy tűnik, nem okoz komolyabb kiesést.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Földművelésügyi Minisztérium és a FruitVeb Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös meggy szezonnyitó ágazati megbeszélést tartott május elején. A megbeszélésen szó volt a termékpálya-szabályozás lehetőségeiről, a termőkörzetek szezonkezdési tapasztalatairól és az idei terméskilátásokról, valamint a feldolgozói igényekről és lehetőségekről.

A napirendek közül is a termékpálya-szabályozás volt fókuszban, mivel az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van.

Ennek lényege, hogy szabályoznák a meggytermelők, a -felvásárlók és a -feldolgozók közötti kapcsolatot, így a friss meggy Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést a meggy feldolgozásáig írásba kell foglalni, legalább egyéves időtartamra, de lehetőség lesz hosszabb távú szerződésre is.

Hathatós-e a szabályozás?

Az új szabályozás lényege az lenne, hogy rögzített feltételekkel induljon a meggyszezon. Azonban szakértők elmondása szerint nem egyértelmű, hogy az ehhez kapcsolódó árszámítási képlet, vagy magának az árnak a rögzítése milyen szövegkörnyezetben kerül be a szabályozásba. További problémát jelent, hogy a jogalkotási folyamat még valószínűleg időt vesz igénybe, ám ha azt csupán június közepén fogadja el az Országgyűlés, akkor annak már a június eleji szezonkezdés után sok jelentősége nem lesz.

Mint Dr. Apáti Ferenc a Debreceni Egyetem docense, a FruitVeB Gyümölcs Főbizottság elnöke elmondta, üdvözlendő a hazai meggypiac komolyabb szabályozása, azonban ezen kívül még nagyon sok komoly megoldandó problémája van az ágazatnak. Ilyenek a munkaerőhiány, a szaktudás-bázis és -háttér támogatás hiánya, az extenzív, alacsony színvonalú termelést konzerváló területalapú támogatási rendszer, valamint a nehézkes öntözési vízjogi engedélyezési eljárás, mely nagyon hosszú időt, akár 2-3 évet vesz igénybe.

Jelenleg ma egy meggytermelő akár 400 ezer forintos támogatást is kaphat hektáronként termelési színvonalra való tekintet nélkül, így a területi alapon kapott összeg egyáltalán nem szolgálja az intenzív, magas színvonalú termelést, amely jóval magasabb fokon biztosítaná a versenyképességet.

Németország a fő felvevőpiac

A hazai, átlagosan 70 ezer tonnás meggytermésből hozzá­vetőlegesen 35 ezer tonna kerül a hazai konzervgyárakba (meggybefőtt), 10-15 ezer tonna kerül a németországi konzerv­üzemekbe, 6-8 ezer tonna a hazai fagyasztóiparba, 2-3 ezer tonna a hazai léiparba, 5-10 ezer tonna között mozog a frisspiaci export, és 3-6 ezer tonna közé becsüljük a hazai frissfogyasztást.

„Annak ellenére, hogy a meggy antioxidánsokban nagyon gazdag, ezáltal nagyon jó egészségvédő hatású gyümölcs, és megvannak a kevésbé savanyú fajtái is, a hazai fogyasztók még kevésbé ismerik, illetve fogadták el frisspiaci gyümölcsként” – mondta el Dr. Apáti Ferenc.

Árban nem lesz jelentős különbség

Az idei árak még egyik gyümölcs esetében sem tudhatóak, (mivel lapzártánkkor még nem kezdődött el a szezon), de az elmúlt évekből levonható hozzávetőleges átlag.

„Az étkezési, vagyis a frisspiaci, szárral szedett meggy termelői értékesítési ára átlagosan nettó 250-300 Ft/kg, de jelentősen leköveti a konzervipari meggy árát, és általában attól 100-150 Ft/kg-mal magasabb az ára (de a kézi szedés jelentős pluszköltsége és jelentős munkaerő-szervezési többletterhei miatt ez az árkülönbség indokolt is)” – mondta el Apáti Ferenc.

A feldolgozóipari meggy – konzervipari meggy, amely a legnagyobb tétel – 10 éves termelői átlagára nettó 150 Ft/kg körül alakul, de mint megtudtuk, az évek közötti szórás nagyon nagy, volt már nettó 60 és 260 Ft/kg is a szezon átlagár.

Az ipari feldolgozású cseresznye nettó termelői ára általában 100-200 Ft/kg között mozog, ám a cseresznye döntően frisspiaci gyümölcs. A frisspiaci cseresznye belföldi értékesítési ára úgy alakul, hogy szezon elején, a korai fajták eladhatók általában nettó 350-400 Ft/kg körüli áron, a szezon közepén érkező dömping alatt ez bezuhan 200-250 Ft/kg-ig és szezon végére megint 300 Ft/kg köré emelkedik.

Befőttben jók vagyunk: 70 millió

A meggy esetében konzervipari alapanyagot 10-15 ezer tonnás mennyiségben döntően Németországba szállítunk, frisspiacra pedig főleg kelet felé, de az orosz embargó miatt a legjelentősebb exportpiac állt le frisspiaci meggyben.

A meggyben a legnagyobb versenytársak Szerbia (80-100 ezer tonna éves termés) és Lengyelország (180-200 ezer tonnás éves termés). A két versenytárs 50-60%-ban fagyasztott meggyet gyárt a meggyterméséből, így körülbelül 30%-ban meggylevet és -sűrítményt, a maradék a befőtt és az egyéb készítmény.

„Ennélfogva a fagyasztott meggy és a lé-sűrítmény piacán egyértelműen ők a meghatározó szereplők, mi csak árkövetők lehetünk a magunk pár ezer tonnás fagyasztott meggyével” – mondja Apáti Ferenc.

Meggybefőttből Magyarország a legnagyobb termelő, az EU 100-110 millió üveges termelésének a szűk 2/3-át (60-70 millió üveg) állítja elő, így ebben piacmeghatározó a hazai termelés, ám ezt korlátozza, hogy a meggybefőtt gyakorlatilag „egypiacos” termék, egyetlen jelentősebb vevője Németország (plusz néhány kisebb vevő). A német nagy beszerzők (nagy áruházláncak) pedig általában jelentősebb alkuerőt képviselnek, mint a – beszállításért egymással is versenyző – hazai feldogozók. A hazai feldolgozókapacitás jelentős része pont német tulajdonban van.

Kedveltebb, de kényesebb a cseresznye

„A két gyümölcs piacát csak nagyon kis részben lehet egy kalap alatt vizsgálni. Míg a meggy döntően a feldolgozóiparba kerül, addig a cseresznye egy jellemzően frisspiaci termék, így a cseresznye a meggyel ellentétben döntően frissen fogyasztott gyümölcs. A 10-15 ezer tonnás hazai termésből (a házi kertek önellátásra termelését nem számolva, ami azonban igen jelentős) 1-2 ezer tonna jut frisspiaci exportra, szintén legfeljebb ugyanennyi a hazai feldolgozóiparba, a többi pedig a hazai frissfogyasztás” – részletezte a cseresznyepiac sajátosságait a Fruitveb szakértője.

 Átlagos termés
A földieperben főleg a téli fagyok tettek kárt, míg a tavasziak kevésbé. A meggy esetében fordítva van: a téli fagyokat elég jól tűrte és átvészelte, nagyon jó virágzással indult a szezon, ami jó terméskilátásokkal kecsegtetett. A március végén és április folyamán több alkalommal is bekövetkező éjszakai, mínusz 2,0-4,5 fok közötti lehűlések azonban okoztak érzékelhető kárt a termésben, leginkább az északi és az észak-keleti országrészben. A fagyok és a kedvezőtlen virágzáskori időjárás pontos kihatása még mindig nem látható, viszont a szakértő szerint, ha nem lett volna fagy és kedvezőtlen virágzáskori időjárás, akkor akár rekordtermés is lehetett volna, így azonban lehet, hogy csak egy átlagos, köze­pes terméssel lehet számolni, de valószínűsíthetően ennél rosszabb nem lesz a helyzet.

A feldolgozóipar azért „nem kedveli” a cseresznyét, mert az nagyon kiszámíthatatlan terméshozású gyümölcsfaj, így nagyon nehéz rá feldolgozó kapacitásokat és piacot tervezni. A cseresznye nagyon érzékeny a virágzáskori időjárásra is. Kényességét tovább fokozza, hogy hiába van jó termés a fán, ha érési időszakban jön egy esős periódus, akkor a gyümölcs kicsattan, ami eladhatatlanná teszi.

A hazai cseresznyeszezon május végétől július közepéig tart, a meggyszezon ennél 1-2 héttel később kezdődik. Így jelentős részben együtt találhatók meg a frisspiacon, a hazai fogyasztók többsége azonban inkább az édesebb cseresznyét preferálja a savanyúbb meggyel szemben, jóllehet utóbbi leg­alább olyan egészséges (sőt több fajtája bioaktív anyagok­ban gazdagabb), mint a cseresznye.

Cseresznyéből minimális az exportunk, mert szétaprózódott a termelés és nincs megfelelő árualap az exporthoz, így döntően belső frissfogyasztásra kerül – tudtuk meg a szakértőtől. 



 

(TERMÉKMIX - 2017 júniusi szám)

 

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek