A hazai online kereskedelem idén is képes lesz arra, hogy megismételje a tavalyiA hazai online kereskedelem idén is képes lesz arra, hogy megismételje a tavalyi 15–20 százalékos növekedést, az FMCG szegmens bővülése ugyanakkor lényegesen elmaradhat ettől. A magyar piacon még bőven van hely új szereplők számára és a forgalomban is van mit behoznunk a régió többi országához képest.Egyre nagyobb teret nyer a határokon túli vásárlás és értékesítés, ez utóbbira pedig a magyar kereskedőknek is célszerű lenne felkészülniük – tudhattuk meg  Nagy Sándortól, az Ecommerce Hungary elnökétől, a G’Roby Netshop Kft.Online üzletág vezetőjétől.

 

» Milyen volt a hazai e-kereskedelem tavalyi éve?

Pontos adatokat egyelőre nem tudunk. Két cég méri jó minőségben a hazai online kereskedelem adatait, a GKI és az eNet, de pontos tavalyi számokkal még ők sem rendelkeznek egyelőre. A tavalyi harmadik és negyedik negyedévi adatok alapján a 15–20 százalék közötti éves növekedés egészen biztosan meglesz. Az elmúlt évben 800–1000 milliárd forint volt a teljes forgalma az online kereskedelemnek, ebből mintegy 400–500 milliárd forintot külföldi webáruházakban költöttek el a magyar vásárlók. Idén a külföldi webáruházakban elköltött pénz összege biztosan nőni fog, hiszen a magyar vásárlók is egyre nyitottabbak a külföldi domain alatt működő kereskedők felé.

 

» Melyek voltak 2018-ban a legsikeresebb termékcsoportok, szegmensek az online kereskedelemben?

A műszaki cikkek még mindig slágernek számítanak. Itt egyre több az új belépő és a fogyasztás is egyre inkább terelődik az online felé. Emellett tavaly két új szegmens nőtt fel, az egyik a ruházati termékek, a fashion kategória. Itt is sok új belépő jelent meg, de sokkal fontosabb szempont, hogy fogyasztói oldalról nőtt meg az igény a ruhák, cipők online vásárlására. A másik pedig a bútor/lakberendezés. Itt nagy nemzetközi belépők is megjelentek, például a cseh Bonami, illetve 2018 elején az Ikea, de sok kisebb szereplő is belépett. Az egész régióban is nagy emelkedést mutattak ezek a szegmensek.

 

» Melyek azok a felhasználói élmények, amelyek megléte esetén piacot tud szerezni egy magyar webáruház?

Az egyik a kiszolgálás színvonala, a kiszállítás gyorsasága. Ez utóbbi nemcsak attól függ, hogy a logisztikai partner mit vállal, a probléma akkor jelentkezik, ha a kereskedő nem rendelkezik megfelelő raktárkészlettel. Sok cég nem saját raktárkészlettel dolgozik, hanem konkrét igény (megrendelés) esetén szerzi be a terméket a gyártótól vagy a nagykereskedőtől. Ez lassítja a megrendelés teljesítését. A megfelelő raktárkészlet megléte ezért nagyon fontos. Alapvető elvárás egy webáruházzal kapcsolatban, hogy egyértelműen tüntesse fel a termék elérhetőségét. A magyar webáruházak közül sokan erre elfelejtenek odafigyelni, rosszabb esetben szándékosan nem tüntetik fel ezeket az információkat. Pedig ma már, különösen a különböző ár-összehasonlító oldalaknál, az ár után a második legfontosabb döntési szempont a kiszállítási idő. Sőt, sok esetben meg is előzi az eladási árat.

 

» A kiszállítás gyorsaság mellett mi az, ami még vonzóvá tehet egy webáruházat a vásárlók számára, milyen döntési tényezők lehetnek még?

A vásárlói élmények között a webáruházak egyszerű kezelhetősége és a vásárlás könnyű és egyértelmű volta még 4–5 évvel ezelőtt is a három legfontosabb szempont között volt, ma már ez hátrébb került. Ennek az az oka, hogy az egész életünk egyre jobban digitalizálódik, online fizetjük be a számláinkat, a villanyóra állását is online diktáljuk be, a gyerekek osztálynaplója is digitális, a vonatjegyet, repülőjegyet is online vásároljuk meg, az élet minden területén ez az irány. Az emberek egyre jobban elsajátítják a digitális eszközök használatát, így ezek kezelése magától értetődővé válik. A vásárlói élmények szempontjából ugyanakkor a fizetés, a fizetési lehetőségek sokoldalúsága és a fizetési folyamat gyorsasága egyre fontosabb szemponttá válik a döntésekkor. A bankkártyás fizetési lehetőség ma már magától értetődő elvárása a vásárlóknak. Az utánvétes fizetés még mindig túlsúlyban van a vásárlásoknál, de nagyon jön föl a bankkártyás fizetés.

  

» Az ingyenes kiszállítás mennyire fontos a magyar vásárlók­nak?

A magyar fogyasztókat nagyon elkényeztették a kereskedők az ingyenes kiszállítással, hiszen 5–6 évvel ezelőtt ez még piacszerzési hívószó volt. Elég nehéz volt visszaszoktatni őket arra, hogy bizony a szállítás is egy szolgáltatás, amiért fizetni kell.

 

» A megrendelt termékek átvételénél mennyire népszerűek a csomagpontok?

Érdekesség, hogy a közép-európai régióban Magyarországon kiemelkedően magas a csomagponti átvételek aránya. Ennek az lehet az oka, hogy a magyar vásárlók egyszerűen szeretik ezt a szolgáltatást. Nincs időhöz kötve az átvétel, bármikor elmehetek a megrendelt áruért, ami a házhoz szállításnál nem így van. Sokszor egy nagyobb időablakot ad meg a futár a kiszállításra, ilyenkor gondoskodni kell arról, hogy valaki átvegye a terméket, ami sokszor kényelmetlen lehet a vásárló számára. A csomagpontoknál ilyen gond nincs, hiszen ezekben több napig is megőrzik a megrendelt terméket, bármikor el lehet menni érte.

 

» A tavalyi év slágertermékeit említette, de mi a helyzet az FMCG-szektorral?

Az FMCG-termékek forgalma is nő, de jóval lassab ütemben, mint a legnépszerűbb termékek, vagy akár a teljes online kereskedelem forgalma. Ennek az az elsődleges oka, hogy még mindig kevés az online szereplő és túlságosan sok az offline üzlet. Magyarországon jelenleg nincs vásárlói kényszer és nincs akkora hozzáadott érték az online-ban, mivel gyakorlatilag minden sarkon találunk egy közepesnél nagyobb méretű élelmiszerboltot. Nálunk egy négyzetkilométerre annyi szuper- és hipermarket és diszkont jut, mint szinte sehol a kontinensen, ez pedig nem kedvez az online értékesítésnek. Emiatt lassan terelődnek át a fogyasztók az online csatornákra. A nagyobb szereplők sem az eltervezett mértékben nőnek, és hiányzik még pár nagy név a piacról.

 

» Az FMCG éves növekedési üteme ezek szerint jelentősen elmarad az általános online növekedéstől?

Ezt nem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni. A G’Roby növekedése elmarad ettől, hiszen 10 százalék körüli növekedést produkált tavaly, de el tudom képzelni, hogy a nagyobb szereplők ennél jobban tudtak forgalmat növelni. Az biztos, hogy az FMCG részesedése a teljes online forgalomból nagyon alacsony. Egyébként közép-európai átlagban is bőven sereghajtók vagyunk ebben a tekintetben, a környező országokban sokkal dinamikusabb a növekedés.

 

» Az online élelmiszerboltoknál mi lehet hozzáadott érték azon kívül, hogy kiszállítják a megvásárolt tejet, zöldségeket?

Ez jó kérdés. Mindig két irányból szoktam megközelíteni. Ha a fogyasztóban megvan az igény, hogy egyszerűsítse az életét az online eszközök használatával, előbb-utóbb el fog jutni oda, hogy amit lehet, online-ra terel a vásárlásai közül. Ebben a szegmensben az idő egy nagyon kardinális kérdés. Egy élelmiszerbevásárlásnál végképp nem mindegy, hogy mikor jutok a megrendelt áruhoz. Az online kereskedelemben gyakorlatilag egyedül itt van időablakos vásárlás, azaz az általam megjelölt 1–2 órában fogom megkapni a vásárolt termékeket. A nagy kérdés, hogy a magyarországi szolgáltatók tudnak-e igazán jó időablak-kínálatot nyújtani a vásárlóknak? Az élelmiszerek online forgalmánál ezért óriási szerepe van a logisztikának. Nehezíti a kereskedő helyzetét, és végső soron a vásárló elmaradásához is vezethet, ha nem jön meg időben a bevásárlás, vagy ha nem azt kapja, amit megrendelt. Erre is volt sajnos példa a közelmúltban.

 

» Mennyire telített a hazai online kereskedelmi piac? Említette, hogy az FMCG-ben kevés az igazán nagy szereplő, de a többi szegmensben mi a helyzet?

Ma Magyarországon tízezer feletti a működő webáruházak száma. Ez elmarad a közép-európai átlagtól. Sok nagy nemzetközi cég még mindig nem indított online értékesítést, ezért van még hely a magyar piacon. A forgalomban is vannak lemaradásaink, hiszen a hazai 6–7 százalék közötti online forgalom messze elmarad a közép-európai 10–12 százalékos átlagtól, tehát bőven van még mit lefedni. Az FMCG szegmensben még ennél is nagyobb az elmaradás. Beszédes adat, hogy a G’Roby-n kívül a működés első 15 évében egyetlen cég sem mert hasonló szolgáltatást indítani. Az állateledelek, italok, vagy drogériai termékek piacán megjelent néhány nagy szereplő, de nagyon kevés közülük az, amelyik jelentős forgalmat tudott elérni.

 

» Mi várható 2019-ben az online élelmiszer kereskedelemben?

Várjuk a diszkontok megjelenését, a Lidl indulása biztosnak látszik, az Aldi terveiről egyelőre nem tudok, de csodálkoznék, ha nem jelenne meg az ő online csatornájuk is a piacon. A SPAR is idénre tervezi az indulást, ez biztosan jót tesz majd a piacnak. Kereskedőként azt mondhatom, hogy látnék lehetőséget a kisebb szereplők számára is a piacra lépésre. Rengeteg olyan dolog van, amivel egy frissen induló webáruház piacot tudna robbantani, hiszen még mindig nagyon alacsony nálunk az online penetráció. Most tehát még jó lehetőség van a piacra lépésre. Természetesen ehhez komoly tőke kell, hiszen az élelmiszer nem egyszerű dolog. A friss termékek – például zöldségek – miatt csak úgy rentábilis egy online FMCG-vállalkozás, ha van mögötte fizikai bolt is, hiszen nehéz a pontosan megrendelt mennyiséget raktározni. Az offline bolttal pedig van egy bizonyos játéktér a raktárkészlet tekintetében.

 

» Az élelmiszeripari kereskedőcégek online jelenléte ismert. Létezik-e olyan igény, hogy a gyártók is fokozatosan belépnének az online kereskedelem piacára?

Az egész világon és Közép-Európában is az látszik, hogy inkább a nagy online platformoknak nő meg a szerepük igazán. Tavaly még én is azt gondoltam, hogy nagyobb indíttatásuk lesz a gyártóknak, hogy közvetlenül piacra lépjenek, hiszen egy gyártó, kihagyva egy nagyker és kisker árrést, a saját termékét egy jó partnerrel viszonylag könnyen el tudná juttatni a vásárlókhoz. Pláne, ha nem túlságosan nagy a termékpalettája. Viszont ma már úgy tűnik, hogy a gyártók nem ebbe az irányba mennek, hanem ők is a nagy kereskedelmi platformokra – például az Amazonra, az eMagra – fogják bízni az értékesítést. Így sokkal kisebb egységnyi erőforrásból érhető el sokkal több vásárló. Ha egy gyártó saját maga lép a piacra, túl sok mindent kellene magának intéznie, a marketingtől kezdve a logiszti­kán át a kommunikációig. Ennyi mindenhez pedig nem lehet érteni egy személyben. Arról már nem is beszélve, hogy egy ilyen platformcég sokkal több emberhez jut el, mint egy-egy gyártó saját webáruháza.

 

» Az ilyen platformcégek, például az Amazon, mennyire alakítja majd át az európai online kereskedelmi piacot?

Itt kell beszélni a cross border, az a határokon átnyúló értékesítés előretöréséről. Említettem a beszélgetés elején, hogy becslések szerint a magyar emberek által a különböző webáruházakban elköltött összeg mintegy fele, 400–500 milliárd forint külföldi webáruházaknál landol.
Az ellenkező iránnyal, a határokon túli értékesítéssel nagyon rosszul állunk Magyarországon. Kicsi az exportkedv, kevés hazai kereskedő elég bátor ahhoz, hogy külföldön is értékesítsen. Csehországban vagy Lengyelországban teljesen bevett, hogy egy webáruház kínálatát a helyi nyelv mellett azonnal lefordítják négy másikra. Hiszen, miért ne tennék? Miért fékezzék a saját forgalmukat, amikor az internet, az online kereskedelem pontosan arról szól, hogy nincs fizikai határ.
Különösen a hazai kézműves termékek gyártóinak, árusítóinak lenne ez jó lehetőség, hiszen az egyedi termékeknél még az áfaprobléma sem jelentkezik. Ugyanilyen jól működhet a külföldi értékesítés a ruházati termékekkel, vagy lakberendezéssel foglalkozó cégek számára. A kérdésre válaszolva, az Amazon érkezése szerintem semmit nem változtat a piacon lényegében, éppen a határo­kon túli vásárlások számának és értékének növekedése miatt. A cross border tehát egy teljesen egyértelmű következő lépése az online kereskedelem fejlődésének.

 

» Mennyire jelent akadályt a hazai webshopoknak az új uniós geoblocking-szabályozás?

Ez inkább lehetőség a hazai cégeknek, hiszen ahogy mondtam is, ha már van egy jól prosperáló működés és szabad kapacitás, abszolút mindegy, hogy melyik országban landol a termék. A geoblocking egyik lényege, hogy a kereskedő nem utasíthat el megrendelést, de azt mondhatja, hogy adott országba nem vállal szállítást, azt a vásárlónak kell megoldania. Azok a kisebb magyar kereskedők, akik csak .hu-s magyar nyelvű oldallal rendelkeznek, és az ÁSZF egyértelműen rögzíti, hogy csak Magyarország területére vállalnak szállítást, semmilyen plusz terhet nem kapnak.

 

» Az online kereskedelem 2019-ben is képes lesz fenntartani a tavalyi növekedését?

Általános konszenzus van abban a piacon, hogy a 15–20 százalékos növekedés tartható lesz idén is. Egyrészt a kereskedői oldalról is lesznek új szereplők, a fogyasztói oldalról pedig az idei és a következő években fog leginkább látszani az X és az Y generáció váltásának eredménye. Magyarán, az online vásárlásokra hajlandó felhasználók egyre nagyobb tömegben jelennek meg a munkaerőpiacon, egyre jobban keresnek és ezáltal egyre többet vásárolnak majd online. A tavalyi 20 százalékot sem csak az okozta, hogy több volt a szolgáltató, hanem hogy többet tudtak költeni az emberek, és többször is vásároltak. Nőtt tehát a gyakoriság, és a kosárátlag is. Reményeink és várakozásaink szerint ez a tendencia 2019-ben folytatódni fog.
 

 

(TERMÉKMIX magazin – 2019 február)