Lesz-e több magyar termék a polcokon?

Hamarosan új elnöke lesz a GVH-nak, így elképzelhető, hogy a szervezet immár máshogy fog hozzáállni a beszállítókat védő szabályozáshoz, mint korábban. A tisztességtelen piaci magatartást tiltó törvényt a Fidesz tovább szigorítaná, ami fonák módon akár a külföldi beszállítókat segítheti.

Nem található meg az Országgyűlés honlapján az a beszállítókat védő új, kormánypárti törvénymódosító javaslat, amely a Magyar Nemzet információi szerint hamarosan a parlament gazdasági bizottsága elé kerül majd. A lap szerint a módosító indítvány az ősszel újra (miután a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek) elfogadott, beszállítókat védő törvényt szigorítaná tovább. Így nem szedhetne a kereskedő összesen 3 százaléknál nagyobb - többféle és különböző megnevezéseken dívó – polcpénzt, 15 napra csökkenne a fizetési határidő maximuma a gyorsan romló áruk esetében, és megemelnék a kiszabható büntetés felső határát is kétmilliárdra.

A szigorítandó, beszállítókat védő törvényt Sólyom László korábbi köztársasági elnök részben azért küldte vissza megfontolásra a képviselőknek, mert attól tartott, hogy az új jogszabály a céljával éppen ellentétes hatást érhet el. Mint Sólyom írta, magyar jogrend nem vonatkozik a külföldi beszállítókra, „emiatt joggal vethető fel annak a lehetősége, hogy a törvény hatályba lépését követően a külföldi tulajdonban lévő kereskedők külföldi vállalkozások útján, külföldi beszállítóktól szerzik majd be az érintett termékeket”.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára nem kívánta megítélni, mennyire igazolódott a volt köztársasági elnöke aggálya, mint mondta, roppant nehéz az import változását elemezni, elkülönítve a forintárfolyam hatásától. Az OKSZ-nél nem látták még az új módosító javaslatot, a politikai szándékról viszont már korábban tudtak – mondta az fn.hu kérdésére.

Vámos úgy vélte, ha az üzleti élet tisztasága javul, az jó, de nem célszerű, hogy ugyanolyan szabályok vonatkozzanak a kis, és az óriás méretű beszállítókra. A főtitkár szerint a szabályozás egy részének mindenkire vonatkoznia kellene, egy másik részének azonban kifejezetten a kisvállalkozókat kellene védenie. Fontos lenne továbbá, hogy az új szabályozás egy része a beszállítók és a termelők viszonyát is szabályozza, ne csak a beszállító-kereskedő viszonyt, a gazdáknak, kistermelőknek is megfelelő védelmet kellene nyújtani – tette hozzá.
Versenyjogi gondok

A beszállítókat védő jogi szabályozás eddigi útja versenyjogi problémákkal szegélyezett. Hiába írták alá tavaly áprilisban a hipermarketek és beszállítók érdekképviselői a termékpályakódexet, amelyben többek között vállalták, hogy a polcaikon 80 százalékban magyar áruk sorakoznak majd, a GVH vizsgálatot indított , mert gyanújuk szerint ez hátrányosabb helyzetbe hozná az importtermékeket (a vizsgálatot végül nem fejezték be, mivel a kereskedők utóbb nem léptették hatályba a kódexet). A versenyhatóság visszavonatta volna a parlamenttel a beszállítókat védő törvényt, amelyet most éppen szigorítanának.
Hamarosan azonban új szelek fújdogálhatnak majd a GVH körül, hiszen a jelenlegi elnök csak október 17-ig maradhat a hivatalában, őt Juhász Miklós fogja váltani (az alelnökök távozása még kérdéses). Így akár az a lehetőség is megfogalmazódhat, hogy újra előkerülhet a 80/20 – vagy ahhoz hasonló - szabály, és a GVH immár nem fogja kifogásolni. Ami hatásos orvosság lenne Sólyom korábbi aggályára, hogy a szabályozás sajátos módon az importot juttatja versenyelőnyhöz, amely szempont a törvény szigorításával még inkább előtérbe kerül.

Vámos György szerint viszont ez az uniós versenyjogi szabályokba ütközne. Lehetséges viszont a magyar kisvállalkozások fokozottabb védelme, ha az őket védő jogszabályok például árbevételi határhoz kötődnek, bár így nyilván néhány külföldi vállalkozás is beleesik majd a kedvezményezett körbe.

2010.09.22 - Termékmix