Az Euromonitor International piackutató vállalat szakértői csoportja megvizsgálta, hogy milyen trendek alakítják át az élelmiszer- és táplálkozásipart a közeljövőben. Kutatásuk szerint a növényi alapú alternatívákra, a fenntarthatóságra, a helyi forrásból származó alapanyagokra, az élelmiszerbiztonságra és a társadalmi igazságosság előmozdítására fordított költségek világszerte növekedni fognak.

Az Euromonitor felmérése rámutatott arra, hogy a COVID-19 világjárvány alapvetően változtatta meg az általános egészségügyi trendeket és az étkezési szokásokat, és megnőttek a fogyasztók egészségügyi aggályai is. Mindez nagy hatással volt az élelmiszeripar minden szegmensére. A fogyasztók egészségesebb élelmiszereket követelnek, és az élelmiszer-politikai stratégiák középpontjában az étrend minőségének javítása áll.
A növényi alapú lehetőségek már a világjárvány előtt is közkedveltek voltak, de az egészségesebb lehetőségek iránti kereslet és a húsellátási láncban bekövetkezett zavarok tovább növelték népszerűségüket.
Az élelmiszerek beszerzése prioritássá vált a fogyasztók, a gyártók és a kormányok számára egyaránt, emellett nagy lett az igény az élelmiszerek eredetének átláthatóságára. Mindez hosszú távon teljesen átformálja az ­élelmiszer-ellátási láncokat és a fogyasztók vásárlási útvonalát.

Tudatos étkezés és az étel, mint gyógyszer
Az élelmiszerek és étrend-kiegészítők közötti határok egyre inkább elmosódnak. A fogyasztóknál prioritássá vált az immunrendszer támogatása, a bélrendszer egészsége és a hangulat kezelése. Az összetevők és a táplálkozási tulajdonságok is fókuszba kerültek, mivel egyre több fogyasztó keresi a divatos összetevőket.
A táplálkozás terén is kulcsfontosságú trenddé vált az érzelmi és mentális jólét kezelése a hangulatmenedzsment, a stresszoldás és az alvássegítők révén. A vállalatok már elkezdték vizsgálni, erre reagálva hogyan pozícionálhatják termékeiket.
A fogyasztók átlátható, kevésbé feldolgozott és természetesebb árucikkeket keresnek. Az egyszerű és felismerhető összetevők iránt növekvő fogyasztói igény az egészségre gyakorolt hatásukkal ösztönzi a termékinnovációt. Emiatt egyre több vállalat alakítja át a termékeit, hogy azok kevesebb összetevőt tartalmazzanak, és a mesterséges komponenseket eltávolítsák, vagy természetesebbekkel helyettesítsék.


[Forrás: A fogyasztó hangja: Egészség és táplálkozás, Euromonitor kutatás, 2021.]


Kollagén a szépségért
Egy másik feltörekvő trendet képviselnek a szépségápolással kapcsolatos élelmiszerek, ugyanis egyre több fogyasztó érdeklődik az olyan termékek iránt, amelyek a szépséget belülről ígérik.
A kollagén az egyik olyan összetevő, amelyre az elmúlt években erőteljes nőtt az igény. Az Euromonitor egy 2021-es tanulmánya alapján a fogyasztók 46 százaléka közepesen vagy rendkívül aggódik a bőre egészsége miatt, 52 százalékuk pedig az ízületi és izomfájdalmak miatt. Ezt szem előtt tartva a vezető élelmiszer- és italgyártó vállalatok elkezdtek befektetni ezen a területen. A Danone például 2020-ban dobta piacra első, kollagénnel töltött joghurtját az Egyesült Államokban.

Növényi alapú étkezés és alternatív fehérjék
Manapság a fogyasztók fenntartható és etikus módon előállított állati eredetű termékeket, illetve azok alternatíváit keresnek. Az egészségügyi aggályok segítik a növényi eredetű helyettesítő készítmények térnyerését, míg a laboratóriumban termesztett élelmiszerek átformálhatják az élelmiszertermelést.
A húsanalógok az elmúlt években gyorsan fejlődtek. Az új összetevők és gyártási módszerek már lehetővé teszik a gyártóknak, hogy sikeresen utánozzák a húskészítmények ízét, textúráját, és még a főzés élményét is.
A tejtermék-alternatívák lekörözik a húst utánzó társaikat, mivel a vásárlók már számos termék közül választhatnak. Világszerte a szójaalapú alternatívák teszik ki az eladások nagy részét, bár a népszerűség piaconként változik, mivel egyes fogyasztók azt gyanítják, hogy a szójaalapú termékeket géntechnológiával módosították, így azok feldolgozottabbak és kevésbé egészségesek. A termékek fenntarthatóságával kapcsolatos kérdések is felmerülnek, például a mandulatej esetében a magas vízfelhasználás miatt.
A sejtalapú hús (laboratóriumban termesztett vagy tenyésztett hús) 2013-ban az első laboratóriumban termesztett hamburgerrel átlépte a tudományos fikció határait, 2020-ban pedig Szingapúr engedélyezte, hogy az Eat Just laboratóriumban termesztett csirkehúst éttermekben értékesítsék. Ezt azzal indokolták, hogy a tenyésztett hús előállítása környezetvédelmi és etikai szempontból is jó, mivel az álla­tok levágása nélkül alacsonyabb a víz- és földhasználat, sőt, a klímaváltozás és a népességnövekedés miatt is szükség van rá.
A rovarfehérje is egyre népszerűbb. A rovarok fogyasztásáról világszerte nagyon eltérően gondolkodnak, viszont gyakran a fehérjével dúsított termékek összetevőjeként jelenik meg ott, ahol az emberek jobban hozzászoktak a rovarok táplálékként való fogyasztásához. Az állattenyésztésnél jobb fenntarthatósági mutatók miatt az ellenálló piacok is kezdenek megbarátkozni a rovarokkal. Például 2021 januárjában a francia Micronutris rovartenyésztő cég kérelmét követően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) engedélyezte a sárga lisztkukac emberi fogyasztásra való felhasználását, amely az első engedélyezett rovar lett az Európai Unióban.

[Forrás: A fogyasztó hangja: Egészség és táplálkozás, Euromonitor International kutatás, 2021.]

Helyi gazdaság és digitális nyomon követhetőség
2020-ban a globális élelmiszer-kereskedelemben bekövetkezett, járványok okozta sokkhatások ráirányították a figyelmet az élelmiszerbiztonságra, főleg azokban az országokban, amelyek nagymértékben függenek az importtól. Ez pedig ösztönzőleg hatott a hazai termelésbe való befektetésre.
A fenntarthatósági szempontokat már nem hagyhatják figyelmen kívül a márkák, de arra is figyelniük kell, hogy ugyancsak évek óta örvendenek nagy népszerűségnek a helyi forrásból származó élelmiszerek. Az emberek azért választják a helyi kínálatot, hogy csökkentsék az élelmiszer-kilométereket és támogassák a helyi gazdaságot. A világ­járvány idején a biztonság, az átláthatóság és a folyamatos ellátás különösen fontossá vált, ezért a fogyasztók a helyi termékek felé fordultak.
Miközben a pandémia a vásárlói oldalon az e-kereskedelmet ­ösztönözte, az élelmiszeripari gyártók az ­ellátási lánc digitalizálásába fektettek be. A munkaerőhiány, az ellátási lánc instabilitása és a vásárlók élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos aggodalmai miatt a vállalatok az automatizálás, a digitális nyomon követhetőség és a technológia által vezérelt ellátási láncokat kezdték fejleszteni.

Egészség és növényi alternatívák
A kutatás megállapította, hogy a jövőben a kiegyensúlyozott táplálkozást szolgáló termékek egyre nagyobb teret nyernek, és a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos kezdeményezések is tovább fejlődnek.
A kutatók arra számítanak, hogy a növényi alapú alternatívákra ­fordított költségek globálisan növekedni fognak, a még kevésbé fejlett kategóriák­ban is: a sajt-, hal- és tenger gyümölcseinek alternatíváira is kiterjedve. Ugyanakkor szintén egyre fontosabbá válnak azok a beruházások, amelyek a fenntarthatóságot, a helyi forrásból származó alapanyagok előállítását, az élelmiszerbiztonságot és a társadalmi igazságosságot segítik.