A Biblia teremtéstörténetében az alma a jó és a rossz tudásának fáján termő gyümölcs volt az édenkertben, ám Éva rávette Ádámot, hogy egyenek a tiltott gyümölcsből, ami rengeteg bonyodalomhoz, szenvedéshez vezetett. Nos a mai kor Éváira már nyugodtan hallgathatnak az Ádámok, hiszen ők mutatnak utat a fenntartható élelmiszerrendszer felé történő áttérésben, és a természetes ízek felé terelik a világot, derül ki az ICA Gruppen idén júniusban, Stockholmban kiadott éves „Grow Together” jelentéséből.

A nők utat mutatnak
Az a tény, hogy a növényi eredetű élelmiszerek egyre nagyobb teret hódítanak, nem újdonság, de az idei jelentés jelentős különbségeket mutat be abban a tekintetben, hogy mely fogyasztói csoportok vezetik ezt a tendenciát. „Az idei Future report világosan megmutatja, hogy a nők és a fiatalok hogyan lépnek előre a növényi konyhában. Azt is látjuk, hogy a nőket jobban aggasztja az éghajlati probléma, mint a férfiakat, és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a nők nagyobb hajlandóságot mutatnak a növényi alternatívákra”– mondta Ann-Katrin Tottie, az ICA elemzője.

Generációs különbségek
Az ICA és a Novus felméréséből kiderül, hogy a nők 28%-a gondolja azt, hogy az általuk választott ételeknek jelentős az éghajlatra gyakorolt ­hatása, míg a férfiak csupán 18%-a. Közel háromszor annyi nő, mint férfi állítja, hogy hetente legalább kétszer főz vegetáriánus vagy vegán ételeket (a nők 29%-a, a férfiak 11%-a). Válaszul ­arra, hogy mely állítások jellemzik legjobban az ételhez való viszonyukat, a nők 31%-a azt állítja, hogy „több növényi/vegetáriánus ételt enne, de fél- vagy teljesen feldolgozott termékeket nem” – ezzel az állítással a férfiak 18%-a ért egyet. A generációs különbségek is egyértelműek: a fiatalabb népességben (18–29 évesek) 31% állítja, hogy hetente legalább két vegetáriá­nus vagy vegán ételt készít, míg a ­30–49 éves korosztály esetében ez az arány 24%, az 50–64 éves korosztályban 15%, míg a 65–79 éveseknél mindössze 8%.

Utánozás helyett inspirálás
A helyettesítő termékek kínálata egyre növekszik, és a jelentés azt mutatja, hogy sok fogyasztó számára fontosabb, hogy a termékek inkább azokhoz az összetevőkhöz hasonlítsanak, amelyekből készültek, nem pedig azokhoz, amelyeket utánozni szándékoznak. Erre a hamburger a legjobb példa. A növényi alapú hamburger helyett, amely ízre utánozza a hagyományos hamburgert, most sok fogyasztó érdeklődést mutat az olyan ízek iránt, amik a természetes összetevők sajátjai. Ez azt jelenti, hogy azok között, akik ma húst esznek, de meg akarják növelni az elfogyasztott vegetáriánus ételek mennyiségét, valamint azok között, akik szigorúan vegetáriánus ételeket fogyasztanak, többen vannak, akik azt mondják, hogy egy olyan növényi alapú hamburgert szeretnének, amely olyan ízű lenne, mint a növények, minthogy a hús ízét próbálnák utánozni. „Bár a 2010-es években az íz-utánzások a vegetáriánus trend egyik mozgatórugói voltak, a 2020-as évek lehetőséget teremtenek a nagyobb variációkra és egy másik típusú konyhára, ahol maguk a zöldségek a legfontosabbak” – fogalmazta meg Ann-Katrin Tottie.

Még több információt!
Az étel származása a svédek számára is nagyon fontos. Továbbra is erős az érdeklődés a svéd és a helyben előállított élelmiszerek iránt, és sok fogyasztó többet szeretne tudni a tányérjára tett élelmiszerek származásáról. Közel hat válaszadó a tízből (59%) svéd termékeket választ a helyi kistermelők támogatására, de emögött a választás mögött az a tényező is áll, hogy a helyben vásárolt termék rövidebb szállítást és jobb állatjólétet eredményez. Tízből majdnem négyen (37%) azt is elmondják, hogy a saját egészségük szempontjából fontos, hogy az alapanyagok svédek legyenek, amikor a növényi/vegetáriánus ételeket választják. A felmérés válaszadóinak 81%-a azt állítja, hogy az élelmiszerek kiválasztásakor információt szeretne kapni a „pontos származásról”. Minden harmadik szerint nagyobb valószínűséggel vásárolna svéd élelmiszerterméket, ha többet tudna a mögöttük álló gazdákról.