2050-ben 10 milliárd ember él majd a Földön. Ez olyan kihívás, amely csak az élelmiszerellátás forradalmasításával oldható meg. De milyen is lehet a jövő élelmiszerellátása? Az UBS egyik jelentése ezzel a témával foglalkozik.
Előrejelzések szerint a világ lakossága az elkövetkező 3 évtizedben 25%-kal fog növekedni: ma kevesebb mint 8 milliárd ember él a földön, ez az érték 2050-re 10 milliárd főre növekedhet. Elengedhetetlen, hogy az élelmiszergyártás 50%-kal emelkedjen, hogy 30 év múlva is képes legyen kielégíteni az emberek szükségleteit. A jelenlegi agrárrendszer nem tartható fenn, az élelmiszerellátást forradalmasítani kell, hogy ennyi ember számára fenntartható termesztés váljon lehetővé: jelenleg mintegy 820 millió ember krónikusan alultáplált. A „The food revolution – the future of food and the challenges we face” című jelentésben a német bankvállalat, az UBS mindenre kiterjedően foglalkozott az élelmiszerek jövőjével és azokkal a kihívásokkal, amelyek előtt az emberiség áll.
A jelentés szerint az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a lakosság és a középosztály felemelkedése. Ezzel együtt folyamatosan nőtt ezen réteg igénye a húsra, a tejtermékekre, a kalóriában gazdag élelmiszerekre, illetve a haszonnövények iránti kereslet.
Mindez azonban nem gerjesztett sem mezőgazdasági szuperciklust, sem strukturális szempontból magasabb árakat az alapvető élelmiszerekért.
Más ágazatok a növekvő keresletnek köszönhetően jóléttel jutalmazták meg a gyártókat. Miért más a helyzet a mezőgazdaságban? Ez nagyon egyszerű. Ez az üzletág egy ördögi körben forog: a gazdák a kereslet kielégítése céljából a precíziós mezőgazdaság bevezetésével és géntechnikai eszközökkel növelték a növények termesztését. Ezenkívül az egykori Szovjetunió területén és Dél-Afrikában található országok gyorsan iparosodtak és ennek megfelelően sokat termeltek.
A hagyományos modell nem fenntartható
A jelenlegi mezőgazdasági üzleti modell bizonyos mértékben felelős a mai helyzetért. A gazdák azon törekvésüknek köszönhetően, hogy egyre több élelmiszert állítsanak elő, elkezdték elhanyagolni a környezeti költségeket. Ez fokozatosan a biológiai sokféleség, a virágokat beporzók (pl. méhek), illetve a talaj egészségének csökkenéséhez vezetett.
Az ENSZ adatai szerint jelenleg világszerte a földhasználat több, mint 40%-a, az üvegházhatású gázok 30%-a és a vízfogyasztás 70%-a az élelmiszerek előállítására megy el. Az egyre csökkenő erőforrásokat tekintve egyre nagyobb kihívás, hogy az egyre növekvő embertömeg táplálékhoz jusson anélkül, hogy ez a Földünknek további károkat okozna és ne semmisítse meg az élet alapjául szolgáló bolygónkat. Ezenkívül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a világ mezőgazdasági haszonterületének 25%-át jelentős mértékben degradáltnak, további 44%-át pedig mérsékelten degradáltnak sorolta be.
Az Economics of Ecosystems and Biodiversity egy tanulmányának becslése szerint 2050-ig a Föld megmaradó természetes területeinek 11%-a elveszhet a mezőgazdasági területté való átalakítás miatt. Az élelmiszergyártás további kiépítése óriási költségeket rejthet. Egyszóval közeledünk a határainkhoz.
Mindemellett nő a tudatosság a jelenlegi mezőgazdasági gyártási modellnek a bolygóra és a társadalomra gyakorolt hatásai iránt.
A vegetáriánius hamburger gyártó Beyond Meat népszerűségétől és a tőzsdén aratott sikerétől kezdve, a biotermékek iránti egyre növekvő keresleten át, egészen a fogyasztók körében a vegán és a gluténmentes diéták népszerűségéig még soha nem volt ekkora az érdeklődés az iránt, hogy honnan származnak az élelmiszereink és hogyan állítják elő azokat.
A tápláló élelmiszerekhez való hozzáférés a 21. század egyik meghatározó témájává vált. Az ENSZ nagyon komolyan veszi ezt a kihívást: fenntartható fejlődési céljai (Sustainable Development Goals, SDGs) nem csak egy víziót jelent a fenntartható termelés és fogyasztás jövőképét illetően, de az éhezés és a szegénység leküzdésére is törekszik.
Mit fogunk fogyasztani 20 éven belül? Amíg 20 évvel ezelőtt még nagyon kevés híve volt a vegán életmódnak, jelenleg több millió vegán fogyasztó van, és számuk világszerte emelkedik.
Újabb és újabb élelmiszerek hódítják meg a piacot. A manapság fogyasztott ételek és italok valószínűleg különböznek azoktól, amelyeket a jövőben fogunk fogyasztani.
Az UBS 5 trendet nevez meg, és abból indul ki, hogy ezek az elkövetkező évtizedekben jelentősen befolyásolni fogják az élelmiszerpiacot.
Politikai ökonómia
Az ENSZ számításai szerint 2050-ig mintegy 2 milliárddal több ember fog élni a Földön, ennek köszönhetően az élelmiszerek iránti kereslet 60%-kal fog emelkedni.
A lakosság növekedése Ázsiában és Afrikában az egész világra hatással lesz. Csak Afrikában 2050-ig egy milliárddal több ember fog élni, miközben a lakosság Ázsiában 2030-ig a többszörösére nőhet. Az évszázad közepéig a Föld második legnagyobb kontinensén 2,5 milliárddal több ember élhet. A vidék elvárosiasodásával változik az élelmiszer előállítás is és a források városi és vidéki felosztását érintő döntések komplexebbek lesznek, illetve még inkább politikai színezetet kapnak. Ennek köszönhetően például központi témává válnak a szűkös víztartalékok, emellett a földért vívott verseny is hatást fog gyakorolni az élelmiszer kereskedelemre és az értékteremtő hálózatokra.
A fejlődő országokban a rossz infrastruktúra miatt az ottani élelmiszergyártásnak komoly nehézségekkel kell majd szembenéznie a növekvő belföldi kereslet kielégítése során, miközben a városi középosztály az importált élelmiszerek irányába fog elmozdulni, feltéve, ha azok olcsóbbak és jobb minőségűek.
A 21. század fogyasztói
Milyenek a jövő fogyasztói? Mit vásárolnak majd és hogyan fogják elfogyasztani a vásárolt termékeket? Ha minden zökkenőmentesen zajlik, az urbanizációnak, a jövedelmek növekedésének és az élelmiszerek jobb elérhetőségének az egészségesebb táplálkozáshoz kellene vezetnie, különösen a magasabb árkategória alá tartozó élelmiszerek esetében. Ez a folyamat azonban következményekkel is jár: például a jelenlegi forrásokat egyre inkább megterhelheti, ha a fogyasztók az alternatív táplálkozási módokat részesítik előnyben. Emellett a demográfiai változások szintén befolyásolhatják a jövőbeli élelmiszerfogyasztást: egyre fontosabbá válik a termékek fejlesztése a különböző korcsoportok számára.
A McKinsey legújabb vizsgálata szerint a fogyasztók 35 éves kor alatt az új termékeket részesítik előnyben, különösen ami az élelmiszereket illeti. A Beyond Meat és az Impossible Burger csak két példa a sok közül.
Az ezredfordulósok köreiben ezenkívül egyre népszerűbb a „tudatos táplálkozás”, tehát az olyan márkák vagy élelmiszerek iránti érdeklődés, amelyek fenntartható forrásból származnak és ezek a fiatalok arra is kíváncsiak, hogy milyen módon készülnek az élelmiszerek.
A Deloitte adatai alapján 2020-ig a teljes fogyasztás 40%-át az ezredfordulósok biztosíthatják, ez évente 40 milliárd USA dollár (36 milliárd euró) forgalmat jelent.
Az élelmiszerek iránti online keresletet szintén a fiatal fogyasztók határozhatják meg. A 35 év alattiak hetente egynél többször rendelnek az interneten, és minél idősebb a fogyasztó, annál ritkábban rendel online.
Egészség és wellness
A KPMG szerint az egészség- és wellness üzletág már csaknem 769 milliárd USA dollárnak (693 milliárd euró) megfelelő értéket ért el, amely körülbelül a globális piacon jelen lévő csomagolt élelmiszerek 30%-ának felel meg.
Az egészségtelen táplálkozással kapcsolatos költségek elképesztő méreteket öltenek. A World Obesity Federation (WOF) azt feltételezi, hogy ezek a költségek a közvetlen egészségügyi ellátás tekintetében 850 milliárd USA dollárra (766 milliárd euró) rúghatnak.
Az OECD országokban minden ötödik felnőtt és minden hatodik gyermek túlsúlyos. Ha a megfelelő szervek hamarosan nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, a túlsúllyal összefüggő egészségügyi komplikációk 2025-ig várhatóan 1,2 milliárd USA dollárra (1,08 milliárd euró) emelkedhetnek.
Amennyiben a fogyasztók újra szeretnék fogalmazni, hogy mit jelent az egészséges táplálkozás, a megelőzés áll a középpontban: több természetes, bio termék és élelmiszer, amelyek cukor- és gluténmentesek és nem tartalmaznak adalékanyagokat.
Egyre kedveltebbek azok az élelmiszerek, amelyek egészségügyi problémák esetén segítséget nyújthatnak, például az olyan ételek, amelyek csökkentik a gyulladást, a tápanyagban gazdag összetevők, amelyek az immunműködést támogatják vagy azok, amelyek javítják a belek általános állapotát.
A WHO szerint a táplálkozás jelentősebb mértékű diverzifikációja tovább ösztönzi az egészségünk felé való fordulást.
A táplálkozás átállítása elsősorban növényi, vagy „flexitárius” alapokon nyugvó táplálkozásra és az ezzel járó egészségügyi előnyök a fenntarthatóság tekintetében egyértelműen jobb döntésnek számít, mint a sok húst tartalmazó étrend.
Az év elején az EAT Lancet Commission egy jelentést hozott nyilvánosságra, melynek témája az, hogy milyen hatása van a diétának a környezetre. Tudományos felismerésekre alapozva azt a következtetést vonták le, hogy a fogyasztóknak táplálkozásukat állatiról növényire kellene átállítaniuk, ha meg akarják állítani az üvegházhatású gázok növekedését. Egészségügyi okokból sok fogyasztó vásárol bio élelmiszert abból a célból, hogy óvja a környezetet és a biológiai sokféleséget. A National Geographic (2018) szerint az USA-ban a bio élelmiszerek eladása az elmúlt 10 évben megduplázódott.
Digitális felzárkóztatás
Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság a digitális forradalom küszöbén áll. Az élelmiszer előállítás 2018-ban a digitális technológiák bevezetését illetően még az utolsó helyet mondhatta magáénak. Például a digitalizáció elterjedése a mezőgazdaságban mindössze 0,3% volt a pénzügyi szektor 2,5, és a kiskereskedelem mintegy 12%-ához képest. Azonban a téma immár a befektetők kiemelt figyelmét élvezi, akik elengedhetetlennek tartják, hogy a mezőgazdaság számára megkönnyítsék a jövőbe való átlépést. A mezőgazdasági technológiákba történő beruházások 2017-hez képest az elmúlt évben 43%-kal 16,9 milliárd USA dollárra (15 milliárd euró) emelkedtek. A gyorsan növekvő digitális piacon az új technológiák sok vállalat számára a növekedés legfontosabb mozgatórugóivá váltak. Ezen technológiák szélesebb körű felhasználásának hatásai jelentősebbek és nagyobb átalakító erővel hatnak, mint ahogyan az eredetileg megjósolható lett volna.
Fenntarthatóság
Világszerte sok kormány szentel egyre több figyelmet az ENSZ fenntartható fejlődésre vonatkozó 17 céljának (Sustainable Development Goals, SDGs) és a Párizsi éghajlatvédelmi egyezménynek. Itt is tetten érhető, hogy fokozatosan tudatosodik az emberekben az, hogy elengedhetetlen a szén-dioxidban szegény gazdaságba való átmenet, amely mindenkitől megköveteli, hogy hatékonyan bánjon az energiával és a vízzel, és az, hogy a gyártás során egyre kevesebb hulladék keletkezzen. A regeneratív mezőgazdaság például képes a szén-dioxidot a levegőből kiszűrni és elraktározni. Ez nemcsak hogy gátat vethet az üzletág környezetre gyakorolt hatásainak, ellenkezőleg, a visszájára fordíthatja azokat.
Egyre inkább arra kellene összpontosítani, hogy együtt egy közös célért, a körkörös gazdaság létrehozása érdekében együttműködés történjen, amelyen belül a táplálkozás áll a középpontban. Egy másik cél egy olyan élelmiszer előállítási rendszer létrejötte, amely minimalizálja az ökológiai lábnyomot és megőrzi a természetes erőforrásokat.
A változó éghajlati hatások, valamint a meglévő kevés erőforrás az elkövetkező években jelentősen befolyásolni fogja a politikai felelősök döntéseit, mivel a városok lakói azt szeretnék, hogy tiszta legyen a levegő, az élelmiszergyártók pedig arra törekednek, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, helyreállítsák a biológiai sokféleséget és minimalizálják a hulladék mennyiségét. Ennek következtében az élelmiszer előállító vállalatok számára a gyártási folyamatok környezetre gyakorolt hatása váltak központi értékké.
Feladatok
10 éven belül ezeknek a kihívásoknak kellene megfelelni:
Fenntartható városok, közösségek: 2030-ig a világ lakosságának 2/3-a városokban fog élni, Ázsiában pedig a világ városlakóinak mintegy a fele él majd. A városok ugrásszerű növekedése óriási követelményeket támaszt majd az élelmiszerrendszerek számára.
Klímavédelem: Az élelmiszergyártás jelenleg a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 30%-át teszi ki. Fenntartható mezőgazdaságra van szükség.
Víz alatti élet: A hal a világszerte fogyasztott állati eredetű fehérjék 17%-át teszi ki. A FAO, Az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai alapján jelenleg a világ halállományának 30%-a a túlzott mértékű halászat áldozatává válik.
Az élet vidéken: A mezőgazdaság az oka a legnagyobb mértékben az erdőirtásnak (mintegy 80%) és a biológiai sokféleség fokozatos megszűnésének. A FAO adatai szerint már a mezőgazdasági szempontból hasznosítható területek 25%-át degradálták, az élelmiszerelőállítás különböző aspektusai is hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. Ezen sokrétű kihívásoknak való megfelelés érdekében, szükséges egy befektetőkből, vállalatokból, gazdákból és kormányokból álló koalíció létrehozása.