A szupermarketek továbbra sem találják a megfelelő választ a diszkontüzletek nép­szerűségére, a nemzetközi cégek a márkáik érték­csökkenésével szembe­sülnek. A saját márkák forradalmasították a piacot – állapítja meg Koen de Jong, az IPLC tanácsadócég szakértője.

Európában a saját márkák részesedése jelenleg az olaszországi 17,7%-tól az írországi 47%-ig terjed. Semmilyen jel nem mutat arra, hogy ezek az értékek a közeljövőben csökkennének. Éppen ellenkezőleg – a „private label” jelölésű kínálat egyre kifinomultabbá válik, és egyre több kategóriában jelenik meg. A vásárlók számára a főáramlat márkái és a saját márkák közötti megkülönböztetés lényegtelenné vált – mondja Koen de Jong, az International Private Label Consult (IPLC) tanácsadó ügynökség vezető partnere.
De Jong leírja, hogy milyen nagy hatást gyakorolnak a diszkontüzletek a szupermarketek saját márkás stratégiá­jára és a brandek gyártóira. 

 

A saját márkák befolyása növekszik
A nagy prémiummárkák veszítenek a piaci részesedésükből, mivel az innová­ció túlságosan lassan érvényesül, míg a kiskereskedelmi hálózatok sokkal gyorsabbak.
A saját márkák befolyása az online csatornákon is növekszik. Az Amazon saját márkás állateledelének forgalombahozatala után egy év alatt 200 millió dollár forgalmat ért el. Ennek köszönhetően a világ első húsz cége közé került. ­
Bizonyára van még hely a nagy bran­dek árui számára, de számuk kevesebb lesz, és a piaci szerepük csökkenni fog – véli Koen de Jong. Véleménye szerint ebben a helyzetben az a meglepő, hogy a diszkontok diktálják a játékfeltételeket.

 

A diszkontok nyomása
A diszkontüzletek szupermarketesedése jelenleg óriási nyomást gyakorol a piacra. Az Aldi és a Lidl magas minőséget kínál nagyon alacsony áron, és ezzel a versenytársaikat védekező pozícióba kényszerítik.
Nagy Britanniában a „nagy négyes” 7% piaci részesedést veszített az utóbbi öt év folyamán.
Érdemes közelebbről megnézni azokat a stratégiákat, ahol a nagy üzletláncok védekezni próbálnak.
Például a Tesco elhatározta, hogy 20–30%-kal csökkenti a választékát, és bővíti a saját márkák kínálatát. Az áruházlánc forgalomba hozott több száz különböző márkájú, olcsó terméket, hogy helyettesítse az alacsony minőségű és költségű „Everyday Value” márkát, a Tesco Farm Brands pedig friss termékekkel jelent meg, a diszkontokhoz igazodó minőségű árra és színvonalra törekedve. Azonban a különbség jelentős maradt: a diszkont­áruházak valóban prémium márkájú minőséget kínálnak, ezt mutatja minden teszt.
Mi van e mögött? Az Aldi és a Lidl kiemelkedően magas forgalma, amelynek köszön­hetően a beszállítóktól magas minőséget várhatnak el relatíve alacsony költség mellett – mondja a szakértő.

 

Mire számít a szakértő?
Ha az akciós áruk a premizáltak, ­akkor lesz-e helye a piacon a drasztikusabb árakat kínáló versenytársnak?
„Véleményem szerint, a diszkont­üzletek tudatában vannak a pozíciójuknak, és nagy odafigyeléssel a középső szegmens irányába mozdulnak. Azon kívül nehéz „leverni” a stratégiájukat” – mondja a szakértő.
Az alap árukészletük kb. 1000 jó minőségű, alapvető terméket ölel fel valóban alacsony árakon. Ezt in/out típusú lépésekkel egészítik ki, hogy meglepetésszerű hatást keltsenek és érzelmeket váltsanak ki.
„Az ünnepi választékkal, öko­ter­mé­kekkel, fair trade termékekkel és tematikus akcióikkal nyereséget generálnak. Ez jól működik. Ezért nem látok sok lehetőséget új piaci szereplők számára. Az orosz Torgservist, a német piacon Mere ­néven jelent meg: nincs piaci volumene, és elegendő ismerete a piacról. Azt gondolom, ez a projekt nem lesz tartós. A Tesco új diszkonthálózata, a Jack’s szintén kudarcra van ítélve” – összegzi Koen de Jong.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2019 áprilisi szám)