A tojás iránti keresletet a vírushelyzet sem tudta letörni, sőt, a kiskereskedelemben megnőtt rá az igény. A tojástermelők még sincsenek könnyű helyzetben, hiszen a dráguló takarmány­árak és a fel-felbukkanó madárinfluenza is mind nehezíti a helyzetüket. Dr. Molnár Györgyit, a Tojásszövetség titkárát ezen témák mellett az import tojás és az EU-konform ketreces tartás létjogosultságáról kérdeztük.

» Hogyan változtak a hazai tojásfogyasztási szokások a közel­múltban?
A pandémia hatására a hazai tojásfogyasztási szokások teljesen megváltoztak. Először tavaly márciusban érzékeltük, hogy mindenki vásárolni akar és azonnal szükségük van a termékre. Ez a kiskereskedelmi kereslet, ha kicsit mérsékeltebben is, de azóta is fennmaradt. A Horeca szektor leállásával így nálunk nem volt olyan érezhetően drasztikus fogyasztáscsökkenés, mint más ágazatokban, mert a tojásigény javarészt átment lakossági fogyasztásba. Hosszabb távon is megfigyelhető, hogy több tojást vásárolnak és hasznosítanak az emberek, hiszen a háziasszony többet süt-főz otthon ebben a pandémiás időszakban.
Ami jobban megszenvedte ezt a helyzetet, az a feldolgozóipar. Azon termékek miatt, mint például a tojáslé, tojáspor, amik kifejezetten a gasztro-szektornak mentek volna. Ezen a területen a fogyasztás drasztikusan, legalább 30%-kal visszaesett. A feldolgozóipar másik szegmense, a tésztagyártás viszont felvette a tojástöbblet egy részét, mert a tészták iránt is megnövekedett ez idő tájt a kereslet.
A tojáspiac ugyan átalakult, de nagy fogyasztáscsökkenésről nem beszélhetünk. Ilyen szempontból szerencsésebb volt az ágazat, mint bármely más állattenyésztési vagy növénytermelési ágazat. A termelőknél a szállítások, az alapanyag, főleg a takarmányszállítás volt eleinte problémás, no meg az a döbbenetes munka, hogy azonnal tudják szállítani a tojást az áruházakba, ahol elfogyott. A logisztika nagyon emberpróbáló volt.

» Várható a tojásárak jelentős drágulása?
Részben a vírushelyzet hatása, hogy a termelési volumenek világviszonylatban megváltoztak. A gabona tőzsdére kerülésével iszonyatosan megemelkedett a takarmányalapnak, illetve a takarmánynak az ára, és ezt most minden egyes ágazat érzi. Minden állati termék árának emelkednie kell, merthogy az önköltség is emelkedett minden egyes szektorban, így a tojástermelésben is. Nemrégiben számolgattuk, hogy ez az önköltség-emelkedés mintegy 3 forint volt az utolsó 3–4 hónapban. Azt gondolom, hogy ez még tovább fog emelkedni, mert az alapanyagárak további emelkedését prognosztizálják 2021 első félévére. Mivel az önköltség emelkedésével nem tud mit kezdeni a termelő, az állati termék átadási (termelői) árának is növekednie kell.

» Mi magyarok mennyi tojást fogyasztunk, hogy állunk ezzel világviszonylatban?
Hazánkban 2,2–2,3 milliárd darab tojást fogyasztunk el éves szinten. A fogyasztásunk évről évre nő, 240 db az egy főre ­jutó tojásfogyasztás ma Magyarországon. Világviszonylatban ez a közepesnél jobb arány, de még európai szinten is. S habár az egy főre jutó tojásfogyasztás növekszik, a lakosság száma ezzel párhuzamosan csökken, így viszont összmennyiségben nincs nagy változás, ugyanott vagyunk.

» Milyen mértékben vagyunk önellátóak?
2,3 milliárd tojást eszünk meg, és ebből 1,1–1,2 milliárd darabot termelnek meg az úgynevezett regisztrált termelők. Ehhez jön még egy 500-800 ezer darab háztáji termelés, a különbséget viszont már importból kell fedezni. Nem vagyunk ­önellátóak, minden évben szükségünk van több vagy kevesebb import ­tojásra. A cél természetesen az, hogy ez minél kevesebb legyen és ­minden évben azt látom, hogy vannak fejlesztések, növekszik évről évre a tojóférőhely, de hogy valaha el fogjuk-e érni az ön­ellátási szintet, azt bevallom, nem tudom, de reménykedem benne.
Egyelőre szükség van az import tojásra, de időnként több érkezik a szükségesnél, ami viszont negatívan hat a saját ­termelésre, fejlődésre. Az import mennyisége, mértéke csak részint szükség kérdése, részint pedig attól is függ, hogy mekkora túltermelés van az Európai Unióban, vagy éppen milyen az euro/forint árfolyam. Sajnos létezik olyan szituáció, amikor annyira olcsó a lengyel tojás, hogy több jön be a szükségesnél. Ennek persze nem örülünk, mert letöri a magyar ­termelői árakat is. Volt már olyan helyzet is, hogy az mentette meg a termelőket a dömpingtől, hogy olyan magas volt az ­euro/forint árfolyam, hogy nem érte meg importálni.

» Jelenleg okoz problémát a madárinfluenza?
Szerencsére most nem pusztít erőteljesebben a madárinfluenza Magyarországon. Idén először Komárom-Esztergom megyében jelent meg, utána pedig Bács-Kiskunban. Nagyon remélem, hogy ott is lezárult már és hamarosan elkezdődhetnek a telepítések. Az a nagyon furcsa helyzet állt elő, hogy Bács megyében köztudottan nagy az állatsűrűség, de a madárinfluenza mégis szinte kizárólag a tojáságazatot érintette. Négy kitörés volt, ki kellett vágni az állományokat, nemcsak a tojóállományt, hanem a többi baromfit is, hogy megállítsák a továbbterjedést. Ennek a hatását egy picit lehet majd érzékelni, főleg regionálisan.

» Hogyan készülnek a húsvétra a tojástermelők?
A tojás-eladásnak két kiemelkedő szezonja van: a húsvét és a karácsony. A termelők úgy készülnek erre a két szezonra, hogy a letelepítések úgy legyenek, hogy erre az időszakra az M-es méretű tojásból legyen minél több a piacon. Ilyenkor mindenki azt szeretné, hogy tele legyen az ólja és legyen termelés. Erre a két időpontra fókuszálnak, és persze nemcsak egy mennyiségi igényre számítanak, hanem, hogy az árban is jobbat tudnak realizálni. Jellemzően ebben a két időszakban kicsit emelkedik az ár minden évben, ami kompenzálja a többi időszakot, amikor viszont jellemzően olcsóbb a termék.

» Hogyan illeszthető bele a tojás az egészséges életmódba?
A tojást alapvetően úgy kell kezelni, mint egy óriási nagy fehérje-bombát, hisz minden egyes aminosav megtalálható ­benne. Egy teljes értékű fehérje, az anyatejjel szokták egy lapon emlí­teni. Emellett mindenféle ásványianyag és vitamin megtalálható benne. Gyakorlatilag csak rost és C-vitamin nincs a tojásban azokból az anyagokból, amire az embernek szüksége van. Maximálisan egy egészséges alapélelmiszernek mondható, ami diétában és fogyókúrában is jól alkalmazható.

» A magyar vásárlók milyen szempontok szerint vásárolnak, választanak tojást?
A ketreces tartásból származó tojás a magyar vásárlók körében a legkeresettebb, mert az a legolcsóbb. Vannak olyan áruházláncok, amik azért próbálnak elmenni abba az irányba, hogy picit változzon ez az arány, de ezen tényleg csak nagyon kis mértékben, tized százalékokkal tudnak változtatni. Alapvetően, ­80–90%-ban a ketreces tartásból származó tojásokat vásárolja a magyar fogyasztó. Számára nem az az érték, hogy milyen tartásból származik, nem az határozza meg a minőséget. Mi magyarok elsősorban az ár, a tojásméret és a tojássárgája színe, vala­mint a tojás tisztasága alapján választunk.

» Tavaly több áruházlánc bejelentette, hogy 2025-től nem szeretne az üzleteiben ketreces tojást árulni. A ketreces technológiának Önök szerint van helye Magyarországon?
Az áruházlánc bölcs, nyilván neki az a legfontosabb, hogy minél több tojást el tudjon adni, fontos, hogy azt a vásárlóerőt is megtalálja, akinek kicsi a pénztárcája, és őket is ellássa a megfelelő termékkel.
Másrészt én azt gondolom, hogy a legtisztább tojás a ketreces tartásból való, egyszerűen azért, mert olyan a technológia, hogy amikor a tojást megtojja a tyúk, az szépen kigurul, megy a szállítószalagra és tovább a csomagolóba. Az összes többi tartási technológiánál ez nem így van. A ketreces tartást leginkább állatvédelmi okokból szokták bántani, ezzel azonban lehet vitatkozni. Ez egy kiscsoportos tartást jelent és minél kevesebben vannak együtt egy csoportban (kb. 15–20 tyúk) annál hamarabb kialakul a hierarchia és nem bántják egymást. Ellenben, amikor egy nyitott helyen sokkal többen vannak, ott sokkal könnyebben tudják bántani egymást hasonló okok miatt.
Én nem vagyok biztos benne, hogy állatvédelmi okokból a ketreces tartás rosszabb lenne, persze az kétségtelen, hogy nem tudnak annyit mozogni. Ha kevesebbet mozog és a felvett takarmányt arra fordítja, hogy tojást termeljen, akkor azzal, hogy kevesebbet eszik, kevesebb a károsanyag-kibocsátása is, a nitro­gén, foszfor és ammónia ürítése. Mivel kevesebb takarmányt eszik, sokkal kevesebb termőterületre van szükség. Viszont, ha hozzászámoljuk, hogy a szabad- vagy biotartásban tartott tyúkoknak plusz kifutót kell biztosítani – akkor sokkal kevesebb az a földterület, amit például erdőnek meg tudnának így tartani.
Tehát környezetvédelmi szempontból, ha átállnánk a bio­termelésre, ahol sokkal kisebb a termelékenység, sokkal ­többet eszik az állat, sokkal nagyobb a földterület igénye, ezáltal ­sokkal drágább maga a technológia is, akkor nagyon sokan hozzá sem férnének ehhez az alap fehérjeforráshoz, mert nem tudnák megfizetni! Valami egyensúlyt kell találni, nem ­elmenni egy vak irányba.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2021. márciusi szám)

BELELAPOZOK