Kkv-k a középpontban a Magyar Minőség hetén

A kormány gazdaságpolitikájának két fontos alappillére van, a munkahelyek létrehozásának ösztönzése, valamint a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások gazdasági lehetőségeinek szélesítése - hangoztatta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten a XIX. Magyar Minőség Hét jegyében tartott szakmai konferencián.
Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarország csak akkor állíthat elő piac- és versenyképes termékeket, ha azt minőségi módon teszi és nem tömegtermékekkel próbál versenyezni. Ennek érdekében pedig a minőséget nemcsak az áruk előállításánál, hanem a gazdaság minden folyamatában is alkalmazzák a vállalkozások és cégek.

Jelezte: az uniós fejlesztési források, amelyek Magyarország rendelkezésére álltak, illetve állnak 2007-2013 között mintegy nyolcezer-milliárd forintot tesznek ki. Ennek felét kötötték le, vagy használták már fel, azaz mintegy négyezer-milliárd forintot. A futó pályázatok finanszírozására mintegy kétezer-milliárd forint szükséges, míg a szabadon felhasználható forrás kétezer-milliárd forint.

Fónagy János utalt arra, hogy a rendszerváltás következtében Magyarországon mintegy 1,5 millió munkahely szűnt meg. Az elmúlt 20 évben ebből mintegy ötszázezret sikerült pótolni. Hiányzik még hazánkban mintegy egymillió munkahely, ennek létrehozását 10 év alatt ígérte a kormány. Tarthatatlannak nevezte ugyanakkor azt a helyzetet, hogy 3,6-3,7 millió foglalkoztatottból csupán 1,6-1,7 millió fizet ténylegesen adót, ezért nem csak a munkahelyek számának növelését, hanem az adózók számának szélesítését is jelenti a munkahelyteremtés.

Jelezte ugyanakkor az államtitkár azt is, hogy az állam nem tud munkahelyeket létrehozni, hanem csak kedvező gazdasági környezetet tud teremteni azok létesítéséhez. E környezet megteremtésében példaként említette a közbeszerzési eljárás módosítását oly módon, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalkozások előnyösebb helyzetbe kerülhessenek a jövőben. Annak érdekében pedig, hogy ez a folyamat stabilizálható legyen, jövőre új közbeszerzési törvényt kívánnak alkotni. Emellett a pályázati pénzekhez való hozzájutást is jelentős mértékben növelni szeretnék a korábbi tíz százalékról ötven százalékra.

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára ugyancsak arról beszélt, hogy az általa képviselt minisztérium a vidékfejlesztés, az agrárium és a környezetkultúra megújítása érdekében tízéves agrár-, vidék- és környezet-stratégia kidolgozásán munkálkodik, amelyet a jövő évben ismerhet meg részletesen a közvélemény, amelyet vitára kívánnak bocsátani.

A vidékfejlesztési tárca államtitkára is elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások "helyzetbe hozását" nevezte igen fontos feladatnak. Példaként említette, hogy fiatal párok számára programot szeretnének indítani annak érdekében, hogy letelepedjenek vidéken és a gyermekvállalási kedvet ösztönözve is 25-50 évre tartós földbérletet biztosítanának számukra más gazdasági feltételekkel együtt, hogy ezek a családok a korábban hagyományos módon szerveződő vidéki társadalom szövetét regenerálhassák.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program feltételrendszerét szintén újra kívánja tárgyalni a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az unióval annak érdekében, hogy az új magyar prioritásokhoz támogatást szerezzen Brüsszelben is. Most mintegy százötvenmilliárd forint szabadon felhasználható forrás áll rendelkezésre e program céljainak megvalósítására, további százmilliárd forintot lehet még 2013-ig esetleg bevonni a célok finanszírozása érdekében. Így a rendelkezésre álló 1.400 milliárd forint nyolcvan százalékát használta fel az előző kormányzat.

Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az NGM szintén kiemelten fontosnak tartja a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását főként annak tükrében, hogy Magyarországon mintegy háromszázezer mikro-, kis-, és közepes vállalkozás működik, csupán ezer-ezerkétszáznak van valamiféle külpiaci kapcsolata. Botos Balázs szerint ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell, hogy a szóban forgó vállalkozások nagyobb gazdaági lehetőségekhez jussanak.

Utalt arra, hogy a kormányzat fejlesztendő területnek tartja az egészségipart, a zöldgazdaságot, az úgynevezett hálózati gazdaságot, az otthonteremtést, a munkahelyek létrehozását, továbbá a tranzitgazdaságot, valamint a tudásgazdaságot is.

2010.11.03 - Termékmix