Hírek

A karácsony eljövetelével szinte minden otthonban előtérbe kerül a sütés. Előkerülnek a nagyi receptjei, a szakácskönyvek és sütemény illata lengi át a készülődés hangulatát. Már régóta elképzelhetetlen az ünnep az édes élvezetek nélkül, melyek alapja nem más, mint a karácsonyi sütemény. Hogy mik a mai trendek karácsonyi sütemény fronton és mik a legjellegzetesebb elkészített édességek, Szabi a pék, azaz Szabadfi Szabolcs válaszolta meg.

A pékmesterség ismert alakja vagy hazánkban és rengetegen követnek. Szerinted mi az oka ennek a népszerűségnek?

- Én csak teszem a dolgom. Semmi mást nem csinálok, csak amit a pékek szoktak. Annyi a különbség, hogy én több emberhez jutok el. Évek óta járjuk az országot, sokakat személyesen is ismerek, ezért tudok velük ilyen közvetlenül kommunikálni. Nagyon fontosak azok a beszélgetések, amit a vásárlóinkkal folytatunk, mert rengeteget tanulhatunk egymástól.

A másik, hogy nagyon sok tanfolyamot tartok. Ennek köszönhetően is sokan ismernek, illetve közvetlenül megélhetik a sütés szépségét. Az online jelenlétem, és a „kovászcimbikkel” végigsütött hónapok nem múltak el nyomtalanul. Rengetegen tanulhattak meg ennek köszönhetően kenyeret sütni és ismerték meg ennek a szakmának a szépségeit, egy csodálatos, támogató közösség alakult ki, amit a sütés iránti szeretet tart össze.

 Hogyan alakult számodra a helyzet a Covid által okozott nehézségek miatt?

- Ha lehet stílszerűen fogalmazni, én kisütöttem a legjobbat a dologból. Nyilván volt munkám, hiszen a péktermékek alapszükségletnek számítanak, illetve elindítottunk egy online oktatást, a karanténkovászolást, amivel sokaknak segítettünk a karantén idején.

Ezek mellett, amikor a nyár meghozta a szabadságot, folytattuk a rendezvényeket, ahol folyamatosan találkozhattunk az érdeklődőkkel. Ez számunkra az egyik legfontosabb, hiszen ezzel még inkább népszerűsíthetjük a minőségi pékárukat. Az egyre sokasodó vidéki meghívások nyomán lehetőségem nyílt felmérni az igényeket.

Ennek eredményeképp a napokban Debrecenben is megnyitottad a pékségedet.

- Tulajdonképpen igen. Persze ez azért nem ment ilyen egyszerűen. Fel kellett mérni a piacot és megnézni a konkurenciát. Debrecen elég nagy város és az derült ki, hogy simán elfér még egy minőséget produkáló pékség a palettán. Aztán elkezdődött a munka, aminek nagy része a munkaerő keresése volt, hiszen a mi szakmánkban is komoly emberhiány van az utóbbi években.

 Hogyan találtál megfelelő munkaerőt?

- Nem könnyen. Ami nagyon fontos, hogy már több helyen is ott vannak a nevemmel fémjelzett pékségek. Szentendrén elindítottuk a pékséget, majd a pékakadémiát, ahová folyamatosak a jelentkezések - kézműves kenyérkészítést, kovászolást, élesztős péksütemények és pizzakészítést tanulhatnak a tanulóink. A következő lépésként Veresegyházon és most Debrecenben nyitottunk.

Ez már önmagában azt mutatja, hogy elég sok szakemberre van szükségem. Azt pedig, hogy mindig a maximumra törekszem, még inkább megnehezíti a helyzetet. Jelenleg a pék szakmában is ugyanolyan körülmények vannak, mint a szakácsoknál. Azokon a területeken, ahol dolgozom, szükség van pékre, pizzaszakácsra, de szakácsra is. Valójában abból az emberanyagból tudok dolgozni, mint bárki más, így rengeteg energiám, időm megy rá a képzésre. A munkaidőm felét ez teszi ki, hiszen a nevem alatt futó helyeknek mindig csúcsminőséget, az általam képviselt gasztronómiát kell képviselnie.

Nagyon sokrétű tevékenységet végzel. Hogyan tudod beosztani az időd, hogy minden beleférjen?

- A megoldás egyszerű, keveset alszom. Azt mindig betartom, hogy naponta legalább 4 órát alszom, a többit pedig leginkább a vállalkozásomra fordítom. Jelenleg az új hely nyitásával, a régiek koordinálásával, a rendezvényekkel, és mindennek a tetejében a karácsonyi sütéssel vagyok elfoglalva. Az év vége csakúgy, mint a vendéglátásban, nálunk a pék szakmában is a legerősebb időszak.

Ha karácsony, nyilván sütés. Milyen termékeket készítetek, milyen termékek vannak divatban?

- A karácsonyi süteményeknek természetes módon ilyenkor sokkal nagyobb keletje van. Ehhez még az is hozzátevődik, hogy mivel kibővültünk két egységgel, az igények több mint a duplájára emelkedtek. Tavaly ilyenkor kétezer bejglit sütöttünk, ehhez képest jelenleg már ötezer darabnál tartunk. El lehet képzelni, hogy ez mennyi munkát jelent.

 Melyek a jellegzetes karácsonyi termékek, amik minden mennyiségben fogynak ilyenkor?

- A bejgli! Aztán jön a kalács és amit még nagyon szeretnek, az a kuglóf. Természetesen ahány ház, annyi szokás és nagyon sokan a nagymama-féle, illetve a családi recepteket használják. Ilyenkor nagyon fontosak a hagyományok. Sok fajta sütemény kerül a karácsonyi asztalra, mint a hókifli, a mézes zserbó, és a hagyományos zserbó, illetve a mézes sütemények. Persze ezek már inkább cukrászati termékek.

Te hogyan látod, szoktak egyáltalán az emberek sütni? Régen ennek nagy hagyományai voltak, de manapság sokan inkább megvásárolják a kész termékeket.

- Ez nagyon változó. A nagyvárosokban, ahol rohanó az élet, kevésbé, de vidéken még a mai napig sütnek otthon. Ez függ az életmódtól, és hogy kinek mennyi ideje van, mivel a süteménykészítés azért elég időigényes. Viszont azt hozzá kell tennem, hogy egyre többen állnak neki otthon is.

Volt egy hosszú időszak, amikor a fiatalok egyáltalán nem foglalkoztak ezzel, de ez most jó irányba változott. Köszönhető szerintem annak, hogy a gasztronómia nagyobb nyilvánosságnak örvend, a trendek és a főzőműsorok hatására. Saját tapasztalatom az is, hogy rengetegen jelentkeznek az oktatásaimra, mert szeretnék megtanulni, és a családjuknak elkészíteni ezeket a pompás süteményeket. Hála istennek, mára számottevő azoknak a fiataloknak a száma, akik belevágnak a dologba. Felcseperedett egy „kovász korosztály”, akik értőn állnak hozzá és tényleg a minőségi ételek felé fordultak.

Már régóta foglalkozol oktatással, és a „kovászcimbik” által még többen megismertek. Mi a legfontosabb a számodra?

- Úgy gondolom, hogy az én hivatásom, hogy az embereknek megtanítsam, mi is a minőségi pékáru. Szerencsére most már elérhetőek a jó alapanyagok, remek lisztek, és ezáltal, aki szeretne saját kezűleg kenyeret készíteni, megvan rá a lehetőség, én pedig átadom a tudásom. Ezt tesszük akkor is, amikor különböző rendezvényeken a pizzáinkat mutatjuk be, hiszen óriási különbségek vannak a „gyári” és a kézműves termékek között. Engem az tesz boldoggá, amikor látom, hogy valaki rácsodálkozik a termékeinkre.

Amikor elfáradok, akkor gyerekeknek tartok workshopokat. Óriási élmény a kicsikkel dolgozni, nagyon befogadóak, rendkívül sok szeretet kapok tőlük és még időben nevelhetem őket rá a minőségre. Szóval, ha pihenni szeretnék, akkor is dolgozok. Ez egyáltalán nem teher a számomra, mert a munkám a hobbim és hiába vagyok fáradt, boldog vagyok, hogy ezt csinálhatom.