Két szempontból is érdemes nagyon odafigyelni a boltok zöldség és gyümölcs kínálatára. Egyik, hogy a fogyasztók számára egyre fontosabb lett egészséges élelmiszereket vásárolni. Emiatt mindinkább előtérbe kerül a friss áruk bolti eladásának ösztönzése. Másik lényeges tényező, hogy amikor a fogyasztók boltot választanak, számukra legmeghatározóbb a zöldség-gyümölcs kínálata.

Többek közt a fenti tényeket ismertette Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen ügyvezető igazgatója Szegeden, a Forrás szállóban március elején tartott hatodik Zsendülés Kertészeti Konferencián, ahol a korábbi rendezvényekhez képest jóval nagyobb teret kapott a kereskedelmi szekció. Indokolja ezt többek közt, hogy a magyar fogyasztók 50 százaléka számára fontos a friss zöldség és gyümölcs fogyasztása, miközben szeretnének kevesebb csokoládét, cukrot és tésztából készült készételeket enni.
A Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület és a Vitamin Szalon Kft. rendezvényén a Nielsen szakértője rámutatott: a fogyasztók költési kedvét jelentősen befolyásolja, hogy milyen a hangulatuk, amire jelentősen hat, hogy esetleges gondjaiknak mi az oka. Egy friss, tavaly negyedik negyedévi felmérés alapján a legtöbben az egészségük miatt aggódnak: a válaszadók 35 százaléka, szemben az előző évi hasonló időszak 24 százalékával. Második legelterjedtebb probléma, hogy az élelmiszer árak növekednek, amit múlt évben 24, előtte 22 százalékuk nevezett meg. Ezután az említett aggodalmak arányát tekintve a gazdaság helyzete, és munkahelyük biztonsága következik.
Azt is feltárta a Nielsen, hogy azok aránya, akik a növekvő árak miatt kevesebb élelmiszert vásárolnak, a friss zöldség-gyümölcs kategóriában a legmagasabb, 58 százalék.

Fokozottan tudatos vásárlók
Ami pedig a vásárlók viselkedését illeti, a többi kategóriához képest fokozottabb tudatosság jellemzi a zöldség és gyümölcs beszerzését. Ezeket a friss árukat a felmérés során megkérdezett fogyasztók átlagosan három különböző bolttípusban szokták megvenni. A kínálat, vagy az árak hatására hajlandó boltot is váltani a válaszadók 45 százaléka. Minden negyedik fogyasztó szeret kipróbálni új termékeket, és ugyanakkora arányuk ismeri is az általa rendszeresen vásárolt gyümölcsök, zöldségek árait. Ha pedig azok változnak, akkor azt közel fele részük érzékeli.
Érzékenységüket a promóciókra jellemzi, hogy minden harmadik vásárló aktívan keresi a kategória akcióit üzleten belül.
Kitért a Nielsen igazgatója arra is, hogy a zöldségek értékben mért forgalmának növekedését leginkább az árak emelkedése okozza. A modern kereskedelmi csatornákban a legnagyobb forgalmú tíz zöldségféléből tavaly a bevétel forintban átlagosan 12,4 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A drágulás mértékét meghaladó növekedést értékben a top tíz közül csak hagymánál, krumplinál és fehér-répánál regisztráltak. Mennyiségben viszont átlagosan 2,1 százalékkal csökkent a zöldségfélék forgalma, kivéve az uborkát és a fokhagymát, amelyekből nem csak értéket tekintve, de mennyiségben is többet adtak el.
Szembetűnő a modern kereskedelemben, hogy egyre kedveltebbek az egzotikus gyümölcsök. A forgalom szempontjából a tíz legnépszerűbb fajta értékben átlagosan 1,2 százalékkal ért el nagyobb forgalmat tavaly, mint az előző évben; mennyiség szempontjából pedig 3 százalék pluszt regisztráltak. Értéket tekintve a szőlő, a dinnye, a nektarin és a mandarin forgalma emelkedett egyik évről a másikra, mennyiségben pedig almából, szőlőből, nektarinból és őszibarackból adtak el többet.

Globális láncok, helyi gazdaságok
„Meddig tartható a kiugróan gyors növekedés?” Ezzel a címmel tartotta a konferencia bevezető előadását Petz Raymund, a Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója. A kertészeti ágazat nemzetgazdasági jelentőségével és makrogazdasági környezetével kapcsolatban rámutatott: az élelmiszerárak tavalyelőtt 4,2 százalékkal emelkedtek, múlt évben pedig 6 százalékkal. Közben az infláció kúszik felfelé, és idén januárban 4,7 százalékot ért el; míg 2015-ben és 2016-ban még lényegében stagnált. Hangsúlyozta, hogy hazánkban az élelmiszerfogyasztás mind mennyiségét, mind értékét tekintve változik. Átalakul az életmód, azon belül az étkezési szokások, valamint változnak a divatok is. Lényegesnek tartja a globális szállítási láncok és a helyi gazdaságok egymáshoz való viszonyának jövőbeli alakulását. Előtérbe kerül a generációváltás, a digitalizáció, valamint a versenyképesség, miközben a klímaváltozás kihívásai is megoldásra várnak.

Salátához a pörköltet
Dr. Kozák Ákos jövőkutató szociológus előadásában rá­mutatott, hogy a népesség szerkezete Magyarországon is radikálisan változik. Évente egy kisvárosnyi lakosság tűnik el, aminek következtében öt év múlva 8,3 millió lakos lesz Magyarországon. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy lényegesen kisebb lesz a hazai piac.
Hozzátette, hogy ez a trend nem csak nálunk érzékelhető, mert az európai országok többségében is hasonló a helyzet. Hazánkban pedig növekedni fognak a területi egyenlőtlenségek, miközben megváltozik az egész településszerkezet 2020 és 2050 között.
Átalakul az étkezési kultúra is. Szerinte további várható trend, hogy a zöldségfogyasztás növekszik, a húsfogyasztás pedig csökken. Így fogalmazott: „Hamarosan a magyarok nagy része nem a pörkölthöz eszi a salátát, hanem majd inkább salátához a pörköltet. De a közeljövőben a gyümölcsök iránt is egyre nagyobb lesz a kereslet”.

Beruházások és biztonság
Ledó Ferenc, a FruitVeb Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a zöldség-gyümölcs termesztés tőkeigényes. Ezért különösen fontos a kiszámíthatóság: „A zöldségnek van jövője, és ez megnyugtató. Aki beruházni akar, mint kertész, annak biztonságot kellene látnia” – mondta, és hozzátette: „Növekszik a verseny, és aki nem tud hatékonyan termelni, az elvérzik. A digitalizációnak és a robottechnikának is nagy a költsége. Ezért kiszámítható pályázati feltételek kellenek. Ahhoz, hogy egy-egy vállalkozás nagy mennyiséget tudjon termelni, szükséges a termelés és a kereskedelem közötti integráció”.
Lényegesnek tartja, hogy mivel növekszik a diszkontok szerepe, a beszállítóknak integrálódniuk kellene, hogy évekre előre tudjanak tervezni.

Csomagolni – felelősséggel
A kereskedelmi szekcióban kerekasztal-beszélgetések zajlottak, az első témája: “A piac megváltozott! Felkészültünk?”
Bevezetőjében Szőke Beáta, az Apimex Budapest üzletkötője elmondta, hogy cégük magyar zöldséget és gyümölcsöt értékesít magyarországi és németországi láncoknak. Ehhez pedig meg kell felelniük a láncok különböző feltételrendszereinek is, miközben a túltermelés miatt a kereskedők szelektálják a beszállítókat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csak a termékek, hanem a csomagolóanyagok nyomon követését is törvény írja elő. A kereskedőknek meg kell felelniük különböző szabványoknak és szabályrendszereknek, miközben például a növényvédelmi szabványok egyre szaporodnak.
Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára a zöldség- és gyümölcspiac aktuális trendjeiről elmondta például, hogy a brokkoli tömegvesztesége csomagolás nélkül melegben nagyobb. A banán eltarthatósága zacskóban tizenöt nap helyett harminchat nap lehet, a zöldpaprikáé pedig becsomagolva négy nap helyett húsz nap.
Kiemelte a trendek közül, hogy terjednek az egyanyagú csomagolások, ami azt is jelenti, hogy minél kevesebb féle anyagot tartalmazzanak. Mondanivalóját így foglalta össze: „Csomagolni márpedig kell, de felelősséggel.”

Ha kell tíz raklap hónapos retek
„Zöldségnél és gyümölcsnél kinek mi fáj legjobban?” - Ez volt a következő kerekasztal beszélgetés témája.
Házi Zoltán, a Budapesti Nagybani Piac Zrt. vezérigazgatója első hozzászólóként kiemelte: “Nem egyenlők az esélyek az eladásban, a szabályozás miatt. Gondot jelent, hogy sok őstermelő 60 évesnél idősebb. A 27 százalékos ÁFA mellett mindig lesz, aki elcsábul.”
Szilágyi Gyula, az Auchan beszerzője ismertette törekvéseiket: “Igyekszünk bővíteni termelő partnereink körét, a kínálatot pedig szélesíteni, hogy paprika és paradicsom mellett mást is vegyenek a vásárlók, akik egyre nyitottabbak új dolgokra. Fájó pontunk, hogy nem tudunk olyan árakat kínálni, amilyeneket elvárna vevőink nagy része. És sajnos nem tudunk egész évben magyar alaptermékekkel dolgozni.”
Lengyel Tamás, a Garten Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: “Főleg exporttal foglalkozunk, abból származik bevételünk 90 százaléka. Sajnos szűk az árukínálat, három-négy-öt féle termékünk van, és nem tudunk továbblépni. A termelői oldalt tőkehiány és kockázat jellemzi. Például a magyar dió tizenöt éve a Mercedes volt Európában. A minőség és a mennyiség is jól alakult, beindult rá több cég is. Aztán felhígult a minőség, és az Opel kategóriába degradálták. Majdnem megszűnt a dió-export, szinte újra kellett kezdeni.”
Kaszás Zsolt, az OGL Food Trade GmbH minőségbiztosítási szakértője szerint: “Egészséges terméket keres a fogyasztó. Spárgát, zöldpaprikát, szilvát, dinnyét, paradicsomot, satöbbi. Tizenöt éve jól ment a kel és a fejes káposzta is. Aztán lelassult. Ahhoz, hogy vevőink igényeinek meg­feleljünk, keresünk partnereket, de nehezen megy. Például ha kell tíz raklap hónapos retek, nehéz összeszedni. Több beszállítót is fel kell hozzá hívni. Nem értem, hogy ha a lengyelek tudnak hatékonyan együttműködni, mi miért nem. Ahogy azt sem, hogy kereskedőink nyáron miért importálnak paradicsomot és őszibarackot.
Azzal minden résztvevő egyetértett, hogy jobban össze kellene fogniuk termelőknek és kereskedőknek, hogy a fogyasztók igényeit minél hatékonyabban elégítsék ki.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2020. márciusi szám)