A sótlan ételeket ízetlennek tartjuk, sokunk kezében pedig már az első falat előtt ott a sószóró – derült ki a Kométa Mindennapok felmérésből*.

Így nem csoda, hogy a magyar nők kétszer, a férfiak pedig háromszor többet fogyasztanak az ajánlott napi 5 grammnál. Az élelmiszercímke segíthet a tájékozódásban, viszont például a címke nélküli pékáruk sótartalma rejtetten marad. Az édes élelmiszerekről pedig senki nem gondolja, hogy esetenként milyen sok sót tartalmaznak.

 

A túlzásba vitt só következményei súlyosak: észrevétlenül alakulhat ki magas vérnyomás és szívbetegség. Pedig mi sósan eszünk; ezt láttuk a nagyszüleinktől, szüleinktől. Nagyapánk a gőzölgő húslevesbe kóstolás nélkül szórta bele a sót, nagymamánk pedig megsózta, majd kinyomkodta az uborkát, mielőtt ecetes saláta készült belőle. A sószóró sosem hiányozhatott az étkezőasztalról. Ezt látták a szüleink és mi is. Gyermekkorunktól hozzászoktunk a (túlzottan) sós ízekhez, ezen pedig nem könnyű változtatni. Erre mutat rá a Kométa Mindennapok felmérése is: az emberek több mint fele (57,6%) szerint a sótlan ételek ízetlenek, egyharmaduknak (35%) pedig sokszor már az első falat előtt kezében a sószóró.

 

Míg a megkérdezettek közel egyharmada (29%) csak egy kávét iszik ébredés után, az emberek fele (53,5) a sós reggelire voksol: gyakran tojással, sonkával, felvágottakkal vagy éppen virslivel indítja a napot. 3-ból 1 ember sós péksüteményt választ, ráadásul minden második rendszeresen megsózza a szendvics mellé felszeletelt paprikát, paradicsomot. Vacsorára is egyértelműen a sós ízek a legnépszerűbbek. Kedvenc esti fogás a szendvics: az emberek 63,7 százaléka választja a felvágottat, sajtot, zöldségeket valamilyen pékáruval. Azt mindenki tudja, hogy a sajtok, felvágottak sok sót tartalmaznak, de az már kevésbé egyértelmű, hogy a kenyérfélék sótartalma is magas. Ha emellé még meg is sózzák a zöldséget, akkor már egyetlen szendviccsel is megközelíthetik a napi ajánlott 5 gramm (1 kávéskanálnyi) sómennyiséget. Ezért érdemes csökkentett sótartalmú ételeket vásárolni.

 

Édes péksüteményt minden ötödik (18,3%) válaszadó, vajas-mézes, lekváros pékárut pedig az emberek közel egytizede fogyaszt szívesen a nap első étkezésekor. Míg a felmérésben résztvevők 62 százaléka gondolja egészségesebbnek a gabonapelyheket a szendvicsnél, a gyakorlatban 10-ből egy ember választ bolti gabonapelyhet vagy müzliszeletet. Pedig egyes reggelizőpelyhek sótartalma kifejezetten magas, ezt mindig érdemes ellenőrizni a címkén. Édes ízük ellenére például a túrós batyu, túrós rétes és a kakaós csiga sem tartoznak a kifejezetten sószegény ételek közé.

 

Míg az emberek fele (52%) állítja, hogy egészségügyi okokból tudatosan kerüli a sós ételeket, a válaszadók egyharmada szerint az esti TV-nézés legfontosabb kellékei a sós ropogtatni valók. Közülük sótartalomban a ropi és a pattogatott kukorica viszik a prímet. A sós mogyoró, pisztácia vagy mandula minden második embernél ott lapul a konyhaszekrényben, különösen igaz ez a 20 év alatti fiatalokra. Ők inkább a cukortól félnek, kétharmaduk tudatosan kerüli az édes ételeket, mert szerintük azok hizlalnak. Ám a só káros hatásaira nem gondolnak. A felmérésben résztvevők közel harmada előszeretettel választja az édes kekszeket, nápolyikat, amikor rátör a nassolhatnék. Azonban meglepő módon nem csak az a sós, ami annak látszik: a háztartási kekszben szinte ugyanannyi só van, mint a pörkölt sózott földimogyoróban.

 Az, hogy a túl sok cukor káros, hamar érzékeljük: pillanatok alatt szűkebbek a ruháink, felugranak a plusz kilók, szuvasodik a fogunk. A sónál ez nincs így, pedig a túlzott sófogyasztásnak nagyon súlyos és kezdetben észrevétlen következményei lehetnek: magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegség stb. Így rosszul teszi az, aki csak legyint ezzel kapcsolatban.

„A túlzottan sós ízekről hirtelen leszokni nagyon nehéz, de a szokásainkon szép lassan tudunk változtatni az egészségünk érdekében. Az első lépés az, hogy még az édes élelmiszerek címkéjén is figyeljük a sótartalmat, és a bevásárlókosárba a „csökkentett sótartalmú” termékeket helyezzük.” – mondta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

 

* A felmérés 1254 résztvevő megkérdezésével készült az internetet használó magyar lakosság körében 2019 májusában. A Kométa Mindennapok felméréssorozat 2019 tavaszán indult és az életünk olyan különböző területeit igyekszik feltérképezni, mint a táplálkozás, a testmozgás, a családi élet, a mindennapok és ünnepek.