Hatékonyságnövelési kényszer nehezedik az agráriumra, melyre jó válasz lehet az új technológiákat értő és használó agrárszakemberek képzése; ezt segíti a K&H Bank Zrt., a fenntartható agráriumért elnevezésű ösztöndíjpályázata, melyen idén nyolc fiatal agrárhallgató részesült szakmai elismerésben hétfőn Budapesten, és összesen 1,2 millió forint anyagi támogatásban.
Lezárult ugyanis az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák hallgatói számára, az idén harmadik éve meghirdetett K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat. A pályázat célkitűzése, hogy anyagi támogatással segítse azokat a fiatal hazai agrárszakembereket, akik kutatómunkájuk során az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.
Patrick Van Overloop, a K&H üzleti ügyfelek divízió vezetője kiemelte: kihívások bőven akadnak a szektorban. A bank ezért is kíván hozzájárulni a magyar agrárszektornak a tudásmegosztását és a hosszú távú fenntartható fejlődését elősegítő folyamataihoz. Ezt szolgálja a K&H agrárklub, amelynek egyik kiemelt témája az ágazat hatékonyságának javítása. De a pénzintézet felkarolja a fiatal, tehetséges agrárszakembereket is. Ezért indította el a bank a fenntartható agráriumért elnevezésű pályázatát 2015-ben.
Hozzátette: a K&H Bank Zrt. számára az agrárium hagyományosan kiemelt terület, ezért már hosszú évek óta kiemelt partnere a bank a mezőgazdasági szektornak. A pénzintézet az agrárüzletág vezető bankjaként, 2016-ban az agrárszektorban 27 százalékos, míg az agráriumban és élelmiszeripari szektorban együttesen 22,6 százalékos piaci részesedést ért el. Ezek a számok jól mutatják a K&H eredményeit, de rávilágítanak felelősségére is az agrárszektorral kapcsolatban.
Tresó István, a K&H agrárüzletág fejlesztési főosztályának vezetője azt hangsúlyozta, hogy 2050-re mintegy 9 milliárd ember élelmiszer-szükségletét kell megtermelni. Ez azt eredményezi, hogy a jövőben a hasznosítható mezőgazdasági terület fajlagos, egy főre jutó mérete a korábbi 0,3 hektárról közel a felére, 0,16 hektárra fog csökkenni.
Emellett közgazdasági versenyhátrány is nehezedik Magyarországra, hiszen az uniós közvetlen kifizetésekből a versenytársak egy része közel 30 százalékkal magasabb EU-s támogatást kap. Magyarország az EU-27 átlagának 90 százalékát kapja hektáronként. Ezt a hátrányt csak hatékonyságnöveléssel lehet kompenzálni - mondta el Tresó István.
További gond - fejtette ki -, hogy az EU-27-ben a mezőgazdasági össztermelés közel ötöde (19 százalék) származik uniós forrásból, miközben hazai szinten a támogatások hozzájárulása a nettó hozzáadott értékhez eléri az 50 százalékot. A magas támogatottság ellenére a magyar termelékenység évente mindössze 0,5 százalékkal bővült 2005-2013 között, miközben az EU-13-ak több mint 2 százalékos növekedést produkáltak.
A hatékonyságnövelés három fő iránya a technológiafejlesztés, a mérethatékonyság és a humánerőforrás tudásszintjének növelése. A technika-technológia elérhető a magyarok számára és a méretgazdaságosság is megfelelő, de a szakképzettségben még van hova fejlődni. Komoly, új tudásbázisra van tehát szükség az országban, miközben az agrárszakma presztízse alacsony a fiatalok körében.
"Ezt a hézagot próbáljuk szűkíteni évről évre a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunkkal, amelynek idei fókuszterülete a hatékonyságnövelés volt" - mondta el Tresó István.
Az MTI kérdésére a főosztályvezető elmondta: a magyar mezőgazdaság hitelállománya jelenleg mintegy 380-420 milliárd forint. Ebből a K&H-nál van most 27 százalék. Ez az alap agrártermelésre vonatkozik, ha ehhez hozzászámítják az élelmiszeripart is, akkor ez az arány mintegy 22,5 százalék.
mti
