Minden bizonnyal minden vásárló észrevette, hogy nagyot nőtt a zöldségek és gyümölcsök ára az elmúlt egy évben. Piaci szereplőkkel arra kerestük a választ, hogy mi okozta a szemmel is jól látható áremelkedést, és mekkora volt a tényleges drágulás.

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, hogy a zöldség esetében 2016-tól volt tapasztalható a termelői árakban javulás, de ez nem minden zöldségfélére igaz, és nem minden évben. Az átlagárak alakulása erősen függ az adott év piaci és termelési viszonyaitól. Így 2016–2021 között átlagosan 30 százalékos áremelkedés következett be a termelői árakban, előtte azonban 12–13 évig stagnáló piaci árakról lehet beszámolni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztói árak vizsgálatakor érdemes megkülönböztetni a termelői árat, amit a termelő kap a termékéért, és a fogyasztói árat, amivel a vásárló találkozik a boltokban. A termelői árakra rárakódnak a termék csomagolási, raktározási, szállítási és a kiskereskedelem értékesítési költségei. Az elmúlt 5 évben a fogyasztói árakban a termelői áraknál jelentősebb, 60–80 százalék közötti emelkedés volt érzékelhető.
Gubacsi Zoltán, a FruitVeB alelnöke elmondása szerint a szezonális, szabadföldi zöldségfélék esetében átlagosan 2–3 hónapos értékesítési időszakkal lehet számolni, itt jelentős befolyásoló tényező az időjárás. Rosszabb időjárásban gyengébb termésátlag realizálható, ami magasabb árakat generálhat, de ez is csak akkor következik be, ha az adott termék hiányát nem lehet import áruval helyettesíteni a boltok pultjain. A szabadföldi termelésű zöldségféléknél 2021-ben átlagos termésmennyiség és közepes árszint volt tapasztalható. A hajtatásos, fűtött fóliaházban, illetve üvegházban történő termelésben a 3 fő növényfajnál, a paradicsom és kígyóuborka esetében 10–15 százalékos átlagár növekedés volt ebben az évben, a paprika esetében viszont az utóbbi 4 év legrosszabb termelői árai láthatóak.
Az emelkedést az alelnök többek között azzal magyarázta, hogy az input anyag árak (vetőmag, műtrágya stb.) és a szolgáltatások árai átlagosan 50 százalékkal emelkedtek, a munka­bér költségek pedig több, mint 100 százalékkal 2016–2021 között. Ráadásul a folyamatos emelkedő ­tendencia az idei évben rendkívüli mértékben felgyorsult. Az energiaárak rendkívüli emelkedése miatt további 20 százalékos ­emelkedés várható év végéig. Továbbá több termelő­eszköznél, mint például a műtrágya, jelentős áruhiány alakult ki, ami tovább generálja az áremelkedéseket. A fogyasztói árakban azonban nem várható ekkora arányú növekedés.

Csak időszakos volt a hiány
Apáti Ferenc szerint a zöldség- és gyümölcsfélék esetében kimondott hiányról általánosságban nem beszélhetünk, ha valamelyik terméknél magasabb ár volt tapasztalható, az csak időszakosan jelentkezett. Bizonyos termékek képeztek kivételt, ezek pedig az elmúlt években jelentős termőterület veszteséget elkönyvelő bogyós gyümölcsök voltak, mint a földieper és a málna.
„Jelenleg nincs olyan termék, amiből állandó akkut hiány van, de a termelés és a kínálat valóban hullámzó” – állapította meg, hozzátéve, hogy áruhiány nem várható már 2021-ben, hiszen a termelési időszak végén járunk.
Apáti Ferenc arra számít, hogy az elkövetkező időszakban a termelési költségek fokozott emelkedése várható, ami generálhat további áremelkedéseket a fogyasztói árakban. Az árszintek rendkívüli emelkedése egész Európában érzékelhető jelenség. A FruitVeb álláspontja szerint teljesen egyértelmű, hogy ilyen magas termelési költségek mellett már rövid távon sem lehet rentábilisan terméket előállítani, az áraknak rendeződniük kell, ami közös érdeke termelőnek és vásárlónak.

Idén később érik a gyümölcs
Takács Ferenc, az Alma Termék­tanács elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy az almánál nincs folyamatos áremelkedés, mint az elektronikai vagy egyéb árucikkeknél. Az alma árát – itt a termelői árat értjük – a kereslet-kínálat, valamint az európai alma mennyisége határozza meg.
„Ez elég hektikus és kiszámíthatatlan, tehát előfordulhat az a szituáció, hogy az előző szezonban sokkal magasabb árak voltak, mint most” – magyarázta, hozzátéve, hogy van különbség a fajták között az áremelkedés arányát tekintve.
Elmondása szerint a jelenlegi alma­szezon átlagos mennyiséget hozott Magyarországon: se hiányról, se túltermelésről nem beszélhetünk. A Terméktanács arra számít, hogy fél millió tonna körüli termés várható, amelynek a minősége is elfogadható.
„Ami érdekesség, az a virágzás, és ebből kifolyólag az érési idők késése, ami nem csak az almánál, hanem a többi gyümölcsnél is hasonló módon játszódott le: 10–14 napot késik minden fajta érése” – közölte.
Érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy az alma árát a hazai termés mennyisége és minősége, valamint a konkurens almatermelő országok, főleg Lengyelország be­folyásolja. Idén csendes, nyugodt szüretet és tárolási szezont valószínűsítenek.

Szinte teljesen elfagyott az idei termés
Kovács László, a Budapesti Nagybani Piac helyiséggazdálkodási igazgatója az áremelkedést azzal magyarázta, hogy a szántóföldi áru érzékenyebb az időjárásra, mint a primőr. A nyári kánikula – ami idén tartósan jellemezte az időjárást – elleni védekezést legfeljebb árnyékolással, szellőztetéssel lehetett kivédeni, az idén nem mindig sikeresen. A szántóföldi növények termesztése ma már öntözéses technológia nélkül elképzelhetetlen. A káposztafélék bizonyos időszakban kiültetett, nevelődő palántái a perzselő nap hatásai miatt kiégtek.
„Az idén a legnagyobb időjárási kárt azonban a gyümölcsös ültetvények szenvedték el. A piacra járó termelők zömének szinte teljesen elfagyott az idei termése” – mesélte.
A statisztikai hivatal felmérései és a saját árinformációk szerint is az idei árak az elmúlt évhez hasonlítva, átlagosan 2–10 százalékkal emelkedtek. Ez a különböző termékekre kivetítve más-más érték, nem egységes a szántóföldi növények, a burgonya és a primőrárak változása.
„A gyümölcsárak bizonyos termékek esetében akár 40 százalékos drágulást is mutatnak” – jegyezte meg.
Hozzátette, hogy az árak hektikus változása minden szezonban lehetséges és be is következik. Az idei év azonban más volt. Egyrészt a drágulás nagyobb mértékű, másrészt tartós volt, ezért mérhető is. Vagyis az idei év az elmúlt évekre visszavetítve kiugróan magas, és számos terméket érintett.
A nagybani piac árukínálata az év minden szakaszában, minden napján teljes. Ez azt jelenti – némi túlzással –, hogy mindenkor minden kapható. Amennyiben nincs elegendő hazai áru, az drágulást okoz, ami a keresletet visszafogja. A hiányt azonban a gyorsan reagáló importbeszerzések pótolják, és az árak mérséklődhetnek. Alkalomadtán (a tartós kánikula idején) retek- és salátafélék, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, paprikafélék, paraj, karalábé, zöldbab stb. kevesebb volt. Ezért láthattunk az idén alkalmanként importárut ezekből a termékekből.
Elmondása alapján a tavaszi fagykár a csonthéjasokat érintette. Kisebb mértékben a meggy, a kajszibarack ültetvényeket és a szilvát. Legnagyobb szükségét az őszibarack, a laposbarack és a nektarin termésnek éreztük. A szezont ­végigkísérte a görög, olasz, spanyol áru piaci kínálata.
A nagybani piac áruforgalmában a dinnyefelhozatal mennyisége meg­határozó tétel. A szezonkezdést idén a hűvös ­tavaszi időjárás késleltette, de a nagy kánikula a ­keresletre, és ezzel arányban az árakra – termelői szempontból – nagyon kedvezően hatott.
Jelenleg a hazai áru piaci felhozatala és kereslete egyensúlyban van, a primőrárak mérséklődtek. Konkrétabb információk a termelőktől az őszi betakarítások után lesznek. Megjegyezte viszont, hogy az előrejelzés, hogy nemrégiben a vöröshagyma és a burgonya első importtétele meg­jelent. Igaz, ez minden évben visszatérő jelenség, és elsősorban választék­bővítő a szerepe. Számításaik szerint várható, hogy a káposztafélék téli betárolása hiányosabb lesz, mint a tavalyi készletek, és lehetséges, hogy burgonyából is kisebb termésre számíthatunk.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2021.novemberi szám)

Aktuális lapszám digitális verziója itt elérhető: