Hírek
Tipográfia

Független, állami kutatóintézet készített felmérést a magyar sütőipar helyzetéről. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a pékek országos átlagban veszteséggel adják tovább a három legnagyobb mennyiségben forgalmazott terméket: a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése konkrétan kijelenti: a fenti termékek átvételi ára alacsonyabb az önköltségnél, a nevezett termékfajtákból származó haszon kizárólag a kiskereskedelemben, az eladóknál jelentkezik.
Megvizsgálta a sütőipar legfontosabb pékáruinak önköltségét és jövedelmezőségét az Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A hazai sütőipari vállalkozásokra reprezentatív vizsgálatban a vizes zsemléről, a félbarna és fehér kenyérről bizonyosodott be, hogy átvételi áruk – tehát az ár, amennyiért a kereskedő átveszi a péktől – alacsonyabb, mint amennyibe az előállításuk kerül, míg a tanulmányban szintén szereplő tejes kiflin minimális haszon mutatkozik. A 2017-es adatok alapján végzett kutatás kimutatta: a fehér kenyér kilóján 6,04 Ft, a félbarna kenyér kilóján 23,58 Ft, a vizes zsemle kilóján 0,64 Ft vesztesége keletkezik a sütőipari vállalkozásoknak országos átlagban. Fontos, hogy ezek a termékek adják az összes kenyér- és pékáru értékesítésének mintegy 60-65%-át.

A fehér kenyér és a félbarna kenyér esetében a veszteség nehezen kompenzálható, míg a vizes zsemlét nevezhetjük országos átlagban nullszaldósnak – tette hozzá a számokhoz Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Mindez hangsúlyosan a nettó átadási árakra vonatkozik, tehát arra, amennyit a (többnyire) élelmiszer-kereskedelmi láncok a pékeknek, kenyérgyáraknak adnak a termékekért. A fogyasztói ár egy másik kérdés, azt a kutatás nem vizsgálta, most kifejezetten a sütőipar eredményessége volt fókuszban. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a felmérés a tavalyi gazdasági környezettel számol, és azóta nőttek a bérek, a liszt ára, az energia, és minden egyéb, a helyzet csak romlott.

A kenyeret készítő vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék megnövekedett költségeiket, mivel azt a multinacionális láncok nem fogadják el. Emiatt a pékek más termékeken próbálnak némi hasznot realizálni, ki több, ki kevesebb sikerrel – mutatott rá a vezető. Ez a jelenség annyira leszorítja a szakágazat jövedelmezőségét, hogy nemcsak a versenyképesség alakulásáról, de a túlélésről sem mondhatunk biztosat. A pékek már nem tudják finanszírozni a veszteséget, ami azt eredményezheti, hogy az országban helyenként akár ellátási gondok is keletkezhetnek.

A helyzet régóta ilyen, évente rengeteg pékség húzza le a rolót, de most először tudjuk független és számokkal is alátámasztott kutatással bizonyítani, milyen súlyos a helyzet – zárta szavait a Magyar Pékszövetség vezetője.
„A teljes élelmiszerellátási láncot lefedő köztestület kiemelt hangsúlyt fektet a tagjai számára fontos témák képviseletére, így a láncban előforduló, bárminemű tisztességtelen gyakorlat visszaszorítására. A sütőipar közel 20 ezer főt foglalkoztató, alapvető élelmiszereket termelő szakágazat, amelynek fennmaradása nemzetbiztonsági kérdés is, hiszen egy esetleges ágazati krízis esetén alapvető élelmiszerek belföldi forrású biztosítása kerülhet veszélybe” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

A köztestület vezetője aláhúzta: a fennálló helyzet kivizsgálását és az elítélendő piaci magatartás megváltoztatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kiemelt fontosságúnak tartja, így az ágazati szereplők pozíciójának javítása érdekében támogatta a Pékszövetség kezdeményezését és átvállalta az Agrárgazdasági Kutatóintézet által végzett felmérés költségének felét.
„A szakágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a sütőipari vállalkozások az átadási árakban érvényesíteni tudják a reális költségeiket, ennélfogva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Pékszövetséggel együttműködve a jövőben is támogatja és képviselni fogja a sütőipar helyzetének helyreállítását célzó törekvéseket” – tette hozzá Győrffy Balázs.

hírlevél feliratkozás

newsletter

Hipermarketek