Hírek
Tipográfia

A mezőgazdaság teljesítménye, a lakossági fogyasztás és az uniós források bősége is pörgeti a magyar gazdaságot.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint a nyers adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt a GDP az idei második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest az első negyedévi 4,4 százalékot követően. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékos volt az éves összevetésű és 0,9 százalékos a negyedéves növekedés.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja arra helyezte a hangsúlyt, hogy a várakozásoknál jóval gyorsabban, de a Takarékbank várakozásihoz közeli mértékben nőtt a GDP a második negyedévben.

Az elemző megítélése szerint az ipar növekedése minimálisan gyorsult, az építőipar növekedése a tavalyi magas bázis miatt lassult, a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás szintén enyhe lassulást mutatott, de így is robosztus maradt. A hitelezés érdemi gyorsulása miatt a pénzügyi szektor teljesítménye erősödhetett. A felhasználási oldalon a továbbra is kifejezetten dinamikus fogyasztás és a beruházások húzták, míg az áruforgalmi többlet csökkenése fékezte a növekedés ütemét, bár ezt részben ellensúlyozhatta a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének javulása.

Az év második felében a fogyasztás dinamikája az erősödő bázis miatt kissé lassulhat, de így is meghatározó marad a GDP bővülésében.

A beruházások tovább húzzák a növekedést, a várható lakás- és irodaátadási hullám, a felfutó tisztán állami és uniós támogatású beruházások, a jelentős feldolgozóipari, logisztikai, turisztikai és más beruházások hatására.
Az év második felében az ipar teljesítménye számottevően gyorsulhat, részben a tavalyi alacsony bázis, részben új kapacitások üzembe helyezése, valamint új járműipari modellek hazai gyártásának elindulása miatt – fejtette ki a Takarékbank elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője leszögezte, hogy továbbra is lendületesen növekszik a magyar gazdaság, és legutóbb 2014-ben fordult elő, hogy az első és a második negyedévben is 4 százalék feletti bővülést mutasson a GDP.

Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy bár a nyers adatok némi gyorsulást mutatnak, ebben szerepet játszik a bázishatás is. A múlt év második negyedévében a nyers adatok szerint 3,3 százalékra lassult növekedés az első negyedévben elért 4,3 százalékról, vagyis egy évvel ezelőtt jelentős lassulás következett be. A kiigazított adatok szerint viszont inkább tartja az ütemet a magyar gazdaság, hiszen a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint az első negyedévi 4,7 százalékról 4,4 százalékra csökkent a növekedési tempó, negyedéves összevetésben pedig 1,2 százalékosról 0,9 százalékosra.

Németh Dávid szerint látni kell azt is, hogy a gazdasági növekedés elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően került 4 százalék fölé, a magyar gazdaság potenciális növekedési szintje jóval mérsékeltebb, körülbelül 2,5 százalék körüli.

A K&H szakembere úgy véli, hogy a jelenlegi kilátások alapján az idén 4,2 százalék körüli növekedésre lehet számítani, jövőre viszont lassulhat a gazdaság, 3,3 százalékos lehet a bővülés mértéke.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott, hogy a magyar GDP második negyedévi növekedése jelentősen felülmúlta a 4,1 százalékos piaci várakozást, bár az előzetes várakozások széles sávban (3,6-4,8 százalék között) ingadoztak. A második negyedéves dinamika ezzel további gyorsulást mutat az első negyedévhez képest is, amire csak kevesen számítottak.

A négy éve nem látott tempójú gazdasági növekedés részleteit a KSH csak a későbbiekben publikálja, emlékeztet az ING Bank elemzője. Véleménye szerint a meglepetést elsősorban a mezőgazdaság vártnál jobb teljesítménye okozhatta, valamint az ipar hozzáadott értéke is jobban nőhetett, mint ahogy azt a termelési adatok sugallták. Erre a jelentős bérnövekedés adhat magyarázatot, ami a kibocsátást nem, de azon belül a hozzáadott érték arányát növeli. A felhasználási oldalon a fogyasztás járulhatott hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez, amit a továbbra is erős bérkiáramlás és magas fogyasztási hajlandóság hajt, de vélhetően a nettó export is pozitív meglepetéssel szolgálhatott.

A friss adatok fényében az ország közel kerülhetett ahhoz, hogy megvalósuljon a kormányzat által várt 4,3 százalékos gazdasági növekedés az idei év egészében. Ezt már az ING Bank elemzői is reálisnak tartják – fűzte hozzá Virovácz Péter.

hírlevél feliratkozás

newsletter

Hipermarketek