Legalább 2017 óta a Tesco közép-európai üzletei az értékesítés lassú növekedését és kis nyereséget, vagy akár annak hiányát regisztrálják. 2020-ban bekövetkezett az, amit az üzletlánc több régióbeli beszállítója jósolt: a cég lemondott lengyelországi működésének folytatásáról. Felmerül a kérdés, mi lesz a továbbiakban a kiskereskedelmi áruházlánc többi egységével Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. Az IGD RetailAnalysis portál próbált prognózist felállítani.

A Tesconak évek óta erős konkurenciája a régióban az Aldi és a Lidl, míg Lengyelországban idetartozott a Biedronka is. A brit kiskereskedelmi vállalat megpróbált küzdeni a piacért, egyúttal versenyképes árakat kínálni és drasztikusan csökkenteni a költségeket, ami fokozatosan növelte a működés rentabilitását. Bevezette az EDLP-stratégiát (minden nap alacsony árak), ezen belül kb. 600 termék állandó alacsony árát garantálta. Szűkítette a választékot – a hipermarketek kb. 25 százalékában és a szupermarketek 50 százalékában. Ezzel egy időben csökkentette a legnagyobb áruházak eladótereit és a tartósan nem jövedelmezőket megszüntette.

A fenti intézkedések eredményei a régió három országában – Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon – kezdtek látszódni, és fokozatosan javult a rentabilitás, bár továbbra sem sikerült növelni a piaci részesedést. A vásárlók elpártoltak, főként a diszkontáruházakhoz.

A Tesco igyekezett sikerrel bevezetni az EDLP-stratégiát, egyúttal növelni piaci részesedését és megtartani jövedelmezőségét. Az üzletlánc szembekerült a Lidllel és a Kauflanddal, amelyek árpolitikájukat sikeres ártárgyalásokra és az ellátási infrastruktúra hatékony irányítására építették.

Maradás a régióban

Miközben a német kiskereskedelmi vállalatok bővítették választékukat, a Tesco szűkítette a sajátját. A konkurens üzletláncok elkezdték átvenni a szupermarketek vevőit, növelték a vásárlási élményt és újabb üzleteket nyitottak az előnyösebb helyeken. Ha tehát a Tesco úgy dönt, hogy a régióban marad – az IGD elemzőinek ez az első mérlegelhető forgatókönyve –, át kell gondolnia a választékra vonatkozó politikáját és az árukategóriák menedzselését ahhoz, hogy eredményesebben valósítsa meg EDLP-stratégiáját.

A teljes üzlet eladása

A második opció az értékesítési eredmények javítása és az üzleti nyereség növelése a régióban értékemelés és az értékesítésből eredő nagyobb befolyás szerzése céljából. Azonban a Tesco teljes működésének eladása a régióban nehezen legyőzhető akadályba ütközhet, mivel nincs megfelelő pénzügyi eszközökkel rendelkező vásárló.

2019-ben a Tesco régióbeli üzletágának irányítását Szlovákiában összpontosította. Egy ilyen, három piacot felölelő üzlet eladási ára meghaladhatja az érdekelt vásárlók többségének pénzügyi potenciálját. Ezért várhatóan a Tesco felosztja egyes működési területeit és egyesével kínálja eladásra őket.

Eladás részletekben

Ez egy harmadik opcióhoz vezet. A lehetséges megoldás, hogy a kiskereskedelmi üzletláncot jól elkülönített egységekre osztják, amelyeket külön lehet értékesíteni. Az egy értékesítési csatornás szolgáltatókat jobban érdekli egy rájuk jellemző hálózat átvétele.

Például, a Kaufland átvehetné a nagy alapterületű áruházakat, a Lidl a szupermarketeket, a több csatornás szolgáltatók – pl. a SPAR vagy az Auchan – pedig a többi, pl. convenience árusítóhelyeket. Egy ilyen, Lengyelországban bizonyos fokig megvalósított stratégiának annyival több értelme van, hogy könnyebb lenne vevőt találni.

Az üzletlánc feldarabolása esetén további verziók jelennek meg. A helyi részlegeket az egyes piacokon relatíve alacsony részesedésű cégeknek lehetne eladni, pl. a Rewe-nek, amely a Billa és a Penny üzletláncokat irányítja. Egy ilyen potenciális tranzakció kevésbé lenne kitéve az egyes országok hatósági beavatkozásainak.

Egy másik lehetőség konkrét egységek átvétele egy adott piacon egyes piaci szereplők által, pl. a Kaufland nyithatna Magyarországon és átvehetné a Tesco legnagyobb üzleteit.

Az e-kereskedelem és az omnichannel fejlődése

Az IGD által figyelembe vett negyedik opció az online értékesítés gyors fejlődése és az omnichannel irányába történő haladás. Nagy-Britanniában a Tesco ezen a téren már sok tapasztalatot gyűjtött, míg a közép-európai régióban felépített egy olyan beszállítói hálózatot, amely mindhárom ország legnagyobb városait felöleli. Ez az értékesítési csatorna egyelőre gyerekcipőben jár és a növekedési potenciál hatalmas, de a piac nem üres – a Tesconak erős helyi versenytársakkal kell megküzdenie (pure play), mint pl. a Rohlik vagy a Kosik Csehországban.

A Tesco előnyévé válhat a click&collect átvételi pontok erős hálózata, amely a hagyományos árusítóhelyeken alapszik. Egy ilyen modellnek van értelme, mivel csökkentheti az ún. utolsó mérföld logisztikájával kapcsolatos kihívásokat. Az átvételi pontok megkönnyítenék a konkurenciához menekülő vásárlók visszaszerzését is, de lehet, hogy újakat is lehetne szerezni. Továbbá az e-kereskedelembe történő befektetések növelhetik a hagyományos üzlethálózat vásárlóinak forgalmát is, bár valószínűleg a vásárlói kosár csökkenésének árán.

 

(Forrás: IGD RetailAnalysis, Tesco Central Europe: four scenarios for what could happen next)