Hamis élelmiszerek Magyarországon

Méz, tejföl, tejpor - ezek a termékek számítanak a leginkább hamisított élelmiszereknek Magyarországon. Általában a piacokon találkozhatunk bizonytalan eredetű árucikkekkel, a felderítés azonban nem könnyű - leginkább az egységes jogszabályi háttér hiányzik. Ráadásul az EU egész területén egyre több a hamis élelmiszer.

A piacok számítanak a bizonytalan eredetű élelmiszerek elsődleges beszerzési helyének Magyarországon: a megkérdezettek 63 százaléka legalábbis ilyen helyen jutott hamis élelmiszerhez. A vevők egyötöde az utcán vásárolt az elmúlt egy évben bizonytalan eredetű élelmiszert - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Hamisítás Magyarországon című 2011-es kutatási jelentéséből. A felmérés egyik legérdekesebb megállapítása ugyanakkor, hogy a magyarok 2 százaléka bármikor venne bizonytalan forrásból származó élelmiszert, míg 10 százalék talán lebonyolítana ilyen vásárlást.

Az élelmiszerhamisítás fogalma a jogszabályokban nem definiált, ami megnehezíti a hatóságok munkáját - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága.

Az biztos, hogy kimeríti a hamisítás fogalmát az, amikor átcímkéznek egy-egy terméket, önkényesen meghosszabbítják a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejét. Az is ide tartozik, ha valaki illegálisan átcsomagolja az élelmiszert, ha nem engedélyezett összetevőket alkalmaz (például tiltott színezék, tartósítószer használata; paprika vagy fűszerek rákkeltő festékkel történő színezése)

Így néz ki a hamisítás a gyakorlatban
Egy tanyán porcukornak látszó termék készítéséhez használt berendezést (betonkeverő), dextrózt, mesterséges édesítőszert, lejárt minőségmegőrzési idejű takarmány mészlisztet, valamint 170 kg porcukrot talált az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság. A feltehetően alapanyagnak használt tételekből és a porcukor megnevezésű termékből vett minta édesítőszert (aceszulfám-K-t) tartalmazott. Az élelmiszer előállítója ellen a hatóság feljelentést tett.

Hamisításnak minősül az eredetvédett termékek hamisítása (például pármai sonka, feta sajt), a nem biotermék biotermékként való forgalmazása, a lejárt alapanyagokból történő élelmiszer-előállítás, a nem emberi fogyasztásra szánt hús forgalmazása emberi fogyasztásra, sőt, a metanol tartalmú szeszes ital gyártása, forgalmazása is.

Az egyik legkényesebb termék, a méz esetében a hamisítás azt jelenti, hogy a mézgyártáshoz nem használható anyagokból (cukorszirup, aszkorbinsav, enzimek) méznek nevezett terméket állítanak elő, forgalmaznak.

Az élelmiszerhamisítással kapcsolatos felderítést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak kerületi hivatalai végzik, a teljes élelmiszerlánc területén - beleértve az élelmiszer-kereskedelem és forgalmazás területét is. Munkájuk során együttműködnek a társhatóságokkal, a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal (NAV), valamint a rendőri szervekkel.

Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól vagy piacokon jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes kereskedelemben előfordulhatnak, akár a legnagyobb áruházláncok polcain is - például a hamis méztermékek.

Bár pontos hazai adatok nem állnak rendelkezésre, az biztosan tudható - a NAV információi alapján-, hogy a kereskedelemben feltárt élelmiszerhamisítások száma növekvő tendenciát mutat az Európai Unió területén.

Az utóbbi két évben feltárt élelmiszer-hamisítások között leggyakrabban a hamis mézek valamint a növényi zsírt tartalmazó hamis tejföl és tejpor említhető meg - ezek egy része határainkon kívülről származik. Magyarországon a hatóságok találtak illegálisan előállított, a hamis élelmiszerekhez sorolható termékeket, amelyeket nem engedélyezett vagy nem nyilvántartott üzemekben előállítottak elő - igaz, ezen üzemek nagy része még a termékek forgalomba hozatala előtt került a hatóság látókörébe.
Akár veszélyes is lehet

Bár a hamisítási esetek nagy részében a fogyasztó egészség-károsodásával nem kell számolni (pl. növényi zsírt tartalmazó tejpor vagy hozzáadott idegen cukrot tartalmazó méz esetében), az illegálisan gyártott termékek esetében azonban felhasználásra kerülhetnek olyan alapanyagok, amelyek élelmiszer előállítására nem engedélyezettek, egészségkárosító hatásúak lehetnek, származásukat nem lehet nyomon követni. Ez élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, így akár megbetegedéssel is számolhatunk, például metanol tartalmú szeszes ital fogyasztásánál.

Az MgSzH szakértői azt javasolják, hogy amennyiben felmerül bennünk a gyanú, hogy hamis élelmiszert vásároltunk, a területileg illetékes élelmiszer-ellenőrző hatósághoz kellene fordulnunk (ezt elektronikus úton is megtehetjük), de célszerű a gyanús terméket vagy annak csomagolását, jelölését is megőrizni, és átadni a hatóságnak.A fogyasztó elsősorban a termék jelölésén feltüntetett adatokból tájékozódhat a termék jellemzőiről. Figyelmesen olvassuk el a termékek jelölését - még a vásárlás előtt. A még nem kipróbált termékek esetében nagyobb a lehetősége annak, hogy hamis élelmiszerrel találkozzunk, amennyiben a termék érzékszervi tulajdonságai különböznek az elvárástól az adott termék esetében, érdemes erre felhívni a hatóságok figyelmét.

2011.10.05 - Termékmix