Fogyasztás vagy megtakarítás?

Míg 2009-ben Németországban a fogyasztás 0,4 százalékkal növekedett, támogatva ezzel a gazdasági fejlődést, addig 2010-ben stagnálásra lehet számítani a háztartások kiadásai terén. Többekben nyilván felvetődik a kérdés, hogy mindez vajon mennyiben érinti a hazai gazdaságot, miért kísérjük folyamatosan figyelemmel a német gazdaság történéseit. Ezek az eredmények, a GfK Csoport legfrissebb kutatásának eredményei azért is fontosak számunkra, mert Németország, mint legfőbb exportpiacunk gazdasági helyzete meghatározó a magyar gazdaság vonatkozásában. Tehát, ha a német gazdaság növekszik, az Magyarországon a beruházásokat növeli, az export lehetőségeinket kitágítja, és áttételesen a belső fogyasztás régóta várt növekedéséhez is hozzájárulhat.
A vezető gazdasági intézetek előrejelzéseivel összhangban a németek most arra számítanak, hogy ugyan kisebb lendülettel, de 2010 elején a gazdaság fellendülése folytatódni fog. A GfK viszont stagnálást, és nem csökkenést vár a német háztartások fogyasztásában. A makrogazdasági feltételek javulásával természetesen a magyar gazdaság és a politika szereplői is számolnak, de annyiban más a helyzet a németországinál, hogy a fogyasztás tavalyi súlyos visszaesése után 2010 első felében további csökkenés várható.

A 2008 szeptemberében elkezdődött gazdasági válság természetesen a magyar fogyasztókat is érintette, negatív hatással volt a fogyasztói várakozásokra. 2008 decemberében össztársadalmi borúlátás jellemezte a hazai fogyasztókat, 2009. márciusában pedig a GfK Hungária által rendszeresen publikált komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) mérésének kezdete óta (1996-97) a legalacsonyabb értéket mutatta. Ennek egyik eleme a Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) is történelmi mértékű süllyedést szenvedett el.
Köztudott, hogy a fogyasztói várakozások mindig óriási hatással vannak a tényleges vásárlásokra. A 2008. év végén megjelenő félelmek – munkanélküliség növekedése, a családok anyagi helyzetének romlása – miatt a fogyasztók várakozó álláspontra helyezkedtek a vásárlások terén és kénytelenek voltak újragondolni a fogyasztás mennyiségét és minőségét. A háztartások kezdetben a ruházkodáson és az utazáson igyekeztek spórolni, 2009-ben viszont már az élelmiszer és a háztartási vegyi áruk mennyiségi vásárlásai is csökkentek. A GfK Hungária Piackutató Intézet kutatásainak legfrissebb eredményei szerint a magyar háztartások 80 százaléka a tavalyi évben bevallottan kevesebbet költött ruházkodásra és utazásra, mint az előző években. A rendelkezésre álló szabadon elkölthető forintok mennyisége tízből kilenc honfitársunknál pedig tovább csökkent a növekvő lakhatási költségek hatására. Az élelmiszerre és a vegyi árura 2009-ben elköltött forintok összegét a lakosság egyik fele magasabbnak, míg másik fele alacsonyabbnak érzi, mint korábban, vagyis azt mondhatjuk, hogy a társadalom kettészakadása felerősödött. Honfitársaink közel felének már az élelmiszer vásárláson is jelentősen spórolni kell. A lakosság másik fele azonban ahol tud, igyekszik megtakarítani, az élelmiszeren viszont nem spórol.
A kialakult helyzethez való alkalmazkodást mutatja az egyes élelmiszer kategóriák vásárlásainak növekedése is. Az ecetet például az ízesítés mellett egyre többen használják tisztítási céllal is, az otthoni sütés-főzés keretében pedig a sütőpor segítségével igyekeznek sokan az étkezésekre kiadott összegeket csökkenteni. A vásárlók megváltozott viselkedésének következménye az is, hogy egyre több időt töltünk otthon, és nem fizetünk olyan szolgáltatásokért, amelyeket magunk is el tudunk végezni. Az elmúlt másfél évben a viselkedésbeli változások mellett a vásárlási szokások is átalakultak. 2008 végén és 2009 első félévében a vásárlók kevesebbet vásároltak a napi fogyasztási cikkekből. Ezzel szemben 2009 második félévében a megvásárolt mennyiség még tovább csökkent és emellett már az olcsóbb termékeket kezdtük el keresni, előtérbe kerültek az akciók. 2009-ben a promóciók keretében megvásárolt termékek aránya is növekedett a hazai napi fogyasztási cikk piacon, az akciós értékesítés közel eléri az összes eladott mennyiség harmadát.
A fogyasztás visszaesése felveti azt a kérdést, hogy mindez milyen hatással van a lakosság megtakarítási szokásaira. Vajon a fogyasztás csökkenésével egyidejűleg nő-e a megtakarítások aránya? A GfK a közelmúltban megvizsgálta a fogyasztók megtakarítási szokásait a jelenlegi gazdasági helyzetben. A „Mindennapi megtakarítások Európában” című felmérés eredményei szerint Európában a többség elsődlegesen a lehető legolcsóbban próbálja megvásárolni az élelmiszereket és az italokat, így próbál minél többet megtakarítani. Németországban, Hollandiában és Ausztriában például tízből több mint négy fogyasztó tesz így. A második legtöbbet említett megtakarítási mód a nagyobb beruházások – például gépkocsi vagy mosógép – elhalasztása, amely különösen az oroszországi és németországi fogyasztókra igaz. A harmadik helyen a kávézók, kocsmák és bárok ritkább látogatása áll: tízből négy francia és német megkérdezett állította, hogy ilyen módon csökkentik napi kiadásait.
Az elmúlt esztendő számadatait vizsgálva úgy tapasztaltuk, hogy honfitársaink egy lassú tanulási folyamat eredményeként megfontoltabbá váltak, jövedelmi pozíciójuktól függően pedig nemcsak visszafogták, hanem át is csoportosították kiadásaikat. A fogyasztás mérséklésének következtében pedig emelkedett a kényszerű megtakarítások mértéke.

Ami pedig a jövőbeli kilátások illeti. A távolban már látszik valami, hiszen 2009-ben már felfelé mozdultak a megtakarítások, a jól teljesítő részvénypiacok növelték a közép és kelet európai háztartások eszközeinek értékét, Magyarország pedig ebben a folyamatban az élen állt. A fejlett gazdaságokban 60 százalék körüli azok aránya, akik optimisták a gazdaság következő 12 havi helyzetét illetően, a GfK Hungária által mért komplex Fogyasztói Bizalom Index eredményei szerint a magyarok 2009 júniusa óta jobban bíznak az ország hosszú távú gazdasági helyzetének javulásában (60% felett), mint az előző periódusokban. Azonban biztosat senki sem tud mondani. A növekedés üteme sokak szerint 2015-re sem áll vissza a krízis előtti ütemre. A pesszimisták szerint a válságból lassabban lábal ki a világ, amely a háztartások megtakarítási képességeinek is határt szab. A magas munkanélküliség miatt a fizetésemelések elmaradnak, vagy azok értéke átmenetileg csökken. Így a 2006-os szintet csak 2017-ben érjük el. Az optimisták szerint viszont a kilábalás tartósnak ígérkezik, a következő években a részvénypiacokon kimagaslóak lesznek a hozamok, nő a megtakarítás. Majd meglátjuk, kinek lesz igaza…

Kozák Ákos

GfK Hungária igazgató

- Termékmix

Hozzászólok