A koronavírus-járvány és az ennek nyomán bevezetett korlátozások több iparágban is komoly nehézségeket okoztak, a korábban megszokott működési struktúrákat nagyon rövid idő alatt kellett az új helyzethez alakítani. A kialakult vásárlási láz miatt ilyen volt a csomagolóipar is. A válság iparágra gyakorolt hatásairól és a kiút ­lehetőségeiről kérdeztük a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkárát, Nagy Miklóst, valamint két érintett cég, a Manupackaging Magyarország Kft. és a Rotapack vezetőit, Arató Gábort és Kajtár Ferencet.

Hogyan alkalmazkodtak a cégek az új helyzethez?
A koronavírus járvány kapcsán elrendelt rendkívüli ­helyzet komoly erőpróbát jelentett a csomagolóipar szereplői ­számára – mondta Nagy Miklós. A csomagolószer-gyártók minden átmenet nélkül, a korábban megszokott mennyiségek többszörösére kaptak megrendelést. Szerencsére a társaságok ­nagyobb része a nemzetközi előjelek alapján a szokottnál nagyobb készletek beszerzéséről előre gondoskodott, a termelést pedig még nagyobb odafigyeléssel szervezték. Szerencsére megbetegedések nem akadályozták a munkát. A csomagoló­ipar tehát helytállt. A Szövetség az Agrárminisztérium felkérése alapján az élelmiszer- (és gyógyszer-) ellátás zavartalan fenntartása érdekében a rendkívüli helyzet elrendelésétől kezdve nyomon követte az ipar rendelkezésre állását, és jeleznünk kellett a fennakadást okozó és kormányzati intézkedést igénylő eseteket. Szerencsére kevés, csak a csomagolóiparra vonatkozó eset volt, azt viszont sikerült megoldani.
Érdekes volt azt is megfigyelni, hogy a HORECA szektor leállásával szinte egyidőben, a beszállítók a nagy egységű csomagolásról (amit a HORECA szektor igényelt) a kisebb adagnagyságú fogyasztói csomagolásokra tértek át.
Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója is megerősítette, hogy a járvány első hetei­ben nagyon megugrott a csomagolóanyagok iránti kereslet. Egyrészt a boltokban tapasztalt felvásárlási láz következtében ugrott meg az élelmiszer-, a vegyi- és a gyógyszeriparban dolgozó ügyfelek, valamint a kereskedelmi láncok logisztikai központjainak felhasználása. Másrészt a vásárlói szokások is nagyon gyorsan átalakultak: többet főzünk most otthon, így a nagyobb gasztro­kiszerelések helyett a kisebb fogyasztói kiszerelések lettek a népszerűbbek, ezeknek fajlagosan magasabb a csomagolóanyag igénye. Az első időszakban nehéz volt ellátni a megnövekedett igényeket, de a Manupackaging sikerrel vette ezt az akadályt: minden megrendelőnket időben ki tudtuk szolgálni.
A helyzet később normalizálódott, most a korona­vírusi előtti időszakhoz hasonló piaci igényeket tapasztalunk. Megnőtt azonban a csomagológépek iránti kereslet, hiszen az üzemekben a biztonságos távolság megtartásának egyik jó eszköze a gépesítést – és itt egyszerűbb fél­automata gépekkel is nagy eredményeket lehet elérni – ­tette ­hozzá Arató Gábor.
Kajtár Ferenc, a Rotapack vezér­igazgatója szerint a járványhelyzet miatt a csomagolóipart érintő változás kettős volt. Egyfelől iparágak zártak be (autóipar, építőipar), ugyanakkor más iparágak azóta is „karácsonyi” szezonnak megfelelő fogyasztást produkálnak (FMCG, barkácsáruházak).
„Vevőkörünknek köszönhetően nekünk, a hirtelen megnövekedett rendelési állomány kiszolgálása volt a feladat. Az alapanyag beszerzéseinket felgyorsítottuk és a segédanyagokkal együtt a készletszinteket duplájára emeltük, közben megterveztünk és bevezettünk olyan intézkedéseket, amelyek megvédik a dolgozók egészségét és ezáltal a termelésünk biztonságát a lehető legnagyobb mértékben óvják” – ­mondta a vezérigazgató.

Tapasztalatok, tanulságok – diverzifikálás és gyorsaság
Nagy Miklós szerint több tanulság is leszűrhető az elmúlt két hónap eseményeiből. Először is bebizonyosodott, hogy a csomagolóiparnak szüksége van a CSAOSZ-ra, mint szakmai szervezetre, amely alkalmas ­képviselni, fellépni, kényes helyzetekben ­eljárni érdekében, aki a vállalatonkénti információkat képes értelmezni, össze­gezni, tömöríteni és érthető formában a döntéshozók számára előterjeszteni.
Fontos tapasztalat az is, hogy a koronavírus idején sokszoros jelentőséget nyert higiéniai követelmények teljesítésének a csomagolás az egyik legfontosabb összetevője, azon belül is a leggyorsabban, legolcsóbban, leghatékonyabban előállítható műanyag csomagolások jelentik a megoldást, épp azok, amelyek káros (?) környezeti hatásairól naponta olvashatunk és a kormányzat is egy részük betiltását tervezi.
(Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány időközben visszavonta, majd később arról született döntés, hogy a tiltást 2021. július 1-jétől vezetik be – a szerk.)
Értékes tapasztalatot szerezhettek a gyártók is, a kiugró megrendelések termelés-szervezésének nehézségeiről és a munkatársak megnövekedett feladatokhoz való hozzáállásáról is. Reméljük, hogy a megrendelések pénzügyi teljesítése sem zárul keserű tapasztalattal majd – mondta Nagy Miklós.
Arató Gábor szerint is nagyon sok tanulság van. A legfontosabb talán az, hogy mennyire agilis és rugalmas szervezetet kell felépíteni, ami a teljesen váratlan helyzetekre gyorsan reagál.
„Azt gondolom, hogy a versenytársainkhoz képest ebben az élen járunk, egy nap alatt, fennakadás nélkül álltunk át a home-office rendszerre. Fontos tanulság még a beszállítói diverzifikáció: a határok lezárása és a járvány elején megjelent nagyobb korlátozások nekünk is azt tanították, hogy egyes anyagok, gépek és alkat­részek el­látására több beszállítót kell tartanunk, földrajzilag is ­diverzifikálnunk kell– jegyezte meg a Manupackaging ügyvezető igazgatója.
Kajtár Ferenc szerint a Rotapacknál azt a legfőbb tanulságot szűrték le a veszélyhelyzet időszakában, hogy kiemelten fontos a gyors reakcióképesség és a több lábon állás, mind alapanyag ellátás, mind vevőkör szempontjából. Mindig legyen A, B, C terv, és ha egyik sem passzol, merjünk D tervet bevezetni – tette hozzá.

Jól jött ki az iparág a járványból
Bár a járvány komoly hatást gyakorolt az iparágra, Nagy Miklós úgy véli, hogy a csomagolóipar a környezetvédelmi európai és hazai szabályozásváltozások következtében kezdi meg átalakulását, nem feltétlenül a járvány következtében.
Arató Gábor úgy látja, hogy a csomagolóipar jól jött ki ebből a járványból. Előtérbe került az élelmiszerek csomagolása, és a magyarországi gyártók és logisztikai központok sokkal inkább a megbízható beszállítók és a magasabb minőségű, megbízhatóan működő anyagok és gépek felé fordultak.
„Azt gondolom, hogy a megbízhatóság és a minőség most sokkal fontosabb szempont lett, a Manupackaging Magyarország Kft. is erről ismert a piacon, így a saját bőrünkön is érezzük ezt a számunkra kedvező folyamatot” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Kajtár Ferenc szerint ezekben a hetekben mindenféleképpen csendesednek az igények és sokan indokolatlanul túl nagy biztonsági készleteket halmoztak fel, így egy megszokott júniusi igényt várnak a Rotapacknál.

Előtérbe kerül az automatizáció és új fejlesztési irányok jelennek meg
A járvány hatása, hogy az automatizálás a gazdaság újraindulása után valószínűsíthetően ismét megjelenő munkaerőhiány miatt elkerülhetetlen folyamat lesz – mondta Nagy Miklós. „A csomagolóanyagok tekintetében pedig egy folyamatos átállást várok a jobb környezeti megítélésű (nem feltétlen jobb klímajellemzőjű!) csomagolóanyagok irányába. Olyanok térnyerését várom, amelyek alapanyagkénti hasznosítás szempontjából előnyösebbek, ugyanakkor a csomagolószer-felhasználás növekedéssel számolok”.
„A Manupackaging Magyarország Kft.-nél növekvő igényekkel találkozunk a gépesítés és az automatizálás tekintetében” – jegyezte meg Arató Gábor. „Nőtt továbbá az érdeklődés a költségcsökkentő és a környezetet kevésbé terhelő csomagolási megoldások iránt is, így bízom benne, hogy a gazdaság sokkal zöldebben és sokkal környezetbarátabb módon indul majd újra. Azt gondolom, hogy sok leállt üzemben a állás alatt újra tudták szervezni a hulladék-visszagyűjtési folyamatokat is, ami szintén nagyot lendíthet majd a csomagolóanyagok újrahasznosításában. Így az anyagfelhasználás csökkentése és az ­újrahasznosítható anyagok használata mindenképpen hangsúlyosabb lesz, mint korábban volt”.
Kajtár Ferenc ugyanakkor nem gondolja, hogy új irányok kerülnek előtérbe a csomagolás terén, inkább az eddig tapasztalt tendenciák felgyorsulnak.
„Továbbra sem a biológiailag lebomló műanyagban látjuk a jövőt, hanem inkább az újrahasznosítás egyre nagyobb teret nyerő fontosságát emelném ki. Fejlesztéseinkkel már most képesek vagyunk egy nagyjából 20–30 százalékos újrahasznosított alapanyag feldogozására a streccs jellegű késztermékekben úgy, hogy azok megőrzik eredeti tulajdonságukat – mondta a vezérigazgató. A hatékonyság fontossága, a csomagológépek folyamatos cseréjének és az egyre nagyobb környezettudatosságnak köszönhetően, tovább fog nőni a minőségi fóliák (nagy nyúlást produkáló és az előnyújtott fóliák) aránya a standard minőségűekhez képest, egy még mindig dinamikusan növekvő piacon” – tette hozzá.

Mi lesz a műanyag csomagolóanyagokkal?
Nagy kérdés, hogy a járványveszélyben felértékelődött műanyag csomagolóanyagok jövője hogyan alakul. A kormány azóta már visszavonta az egyszer használatos műanyagtermékek jövő évtől esedékes betiltásáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban Nagy Miklós megjegyezte: a korrekt és pontos tájékoztatás érdekében fontos jelezni, hogy a Parlament elé a napokban beterjesztett törvénymódosító javaslat csak a lehetőségét teremtette meg a majdani kormányrendeletben betiltani tervezett műanyag termékek betiltására. Azt is fontos rögzíteni, hogy nem általános műanyagbetiltásról, hanem a gyorsétkeztetésben, a HORECA szektorban használt műanyag (csomagoló)eszközök, továbbá az áruházakban kínált könnyű műanyagtasakok, valamint az ún. oxodegradábilis műanyag termékek forgalomba hozatali ­tilalmáról van szó – mondta a CSAOSZ elnöke.
A szakma az utóbbi, a fény és hő hatására elporladó, de továbbra is a környezetben maradó anyagok betiltása ellen nem emelt szót. Erre igaz az a kismértékben módosított mondás: az anyag nem vész el, csak átalakul.
A szakértők komoly fenntartással, de tudomásul vették a polisztirolhab (közismertebben „hugarocell”) ételtartó dobozok, poharak tiltását is. A műanyagipar már kidolgozta az alapanyagként előnyösebben hasznosítható habosított polipropilént. Az átállás, a technológia véglegesítése persze még időt és költséget igényel – tette hozzá Nagy Miklós.
A könnyű műanyag zacskók – ez alatt az 50 mikronnál vékonyabb falvastagságú anyagból készülő ­csomagolóeszközt kell érteni – jelentik talán a legnagyobb gondot, mivel ezek az áruházakban alapvető higiénés, csomagolási célokat szolgálnak. E termékköre az uniós „SUP” irányelv nem tiltást, csupán mennyiségi korlátozást, 2025-re 40 db/fő/év felhasználást ír elő. A Kormány ezt írta volna felül a betiltással, ráadásul úgy, hogy nemcsak a fosszilis eredetű, hanem komposztálható, bio eredetű anyagból készültekre is kiterjesztve.
„E termékkör kiváltására valóban rendelkezésre állnak alternatív megoldások, bár nem teljeskörűen és kérdés milyen áron, és itt nem beszerzési árra, hanem a környezetterhelés erősen valószínűsíthető növekedésére gondolok”.
Vegyünk egy példát: kenyérfélék, péksütemények esetében lehetséges a műanyag zacskó kiváltása papírzacskóval. Némi gyártásismerettel belátható, hogy a műanyagfólia előállí­tá­sának energia­igénye alacsonyabb, mint a papírgyártásé. A 200*300 mm méretű, 8 mikron vastag zacskó tömege 0,8 g/db. Ugyanebben a méretben 40 g/m2 tömegű papírból gyártott zacskó 2,4 g/db. Ilyen, élelmiszerrel közvetlenül érintkezhető papírt Magyarországon nem gyártanak, külföldről kell, jellemzően közúton, kamionokkal behozni. Fontos még e gondolatkörben megemlíteni azt, hogy a papírzacskóban az el nem fogyasztott pékáru másnapra megszárad, azaz élelmiszer-veszteség keletkezik, hacsak otthon műanyagba át nem csomagoljuk. Az élelmiszer-veszteség pedig a leg­nagyobb környezetkárosító tényező, mert ez esetben nemcsak a kenyér megy veszendőbe, hanem a teljes megelőző érték­teremtő lánc energiafelhasználása, környezethasználata is.
A szakirodalomban fellelhető életciklus-elemzések ­minden összehasonlítási paraméterben a műanyagot hozzák ki kedve­zőbbnek – mondta a CSAOSZ elnöke.
Kajtár Ferenc szerint a műanyag csomagolóanyagok felhasználási mennyisége továbbra is évről évre folyamatosan növekszik. A vírus okozta beszerzési problémák hatásainak csökkentése érdekében sokan fognak európai ellátásra váltani, ezáltal nagyobb mértékű növekedést várunk az európai piactól felhasznált csomagolóanyag mennyiségéből, a tervezettnél – zárta gondolatait a Rotapack vezérigazgatója.

(A cikk 2020. május végén készült)

 

(TERMÉKMIX magazin – 2020. június-júliusi szám)