Trend
Tipográfia

Technológiai fejlesztések kellenek a hatékonyságnöveléshez

 A magyar agrárvállalkozók kétharmada támogatások nélkül is fejlesztette gazdaságát az elmúlt évben, egyharmaduk pedig idén tovább növeli a beruházásokra fordított összeget – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből*. A kapacitásbővítés helyett inkább a modernizációra koncentrálhatnak a mezőgazdaságban: 42 százalék tervezi, hogy elkezdi használni vagy tovább bővíti a már alkalmazott precíziós technológiai elemeket. A bank szakértői szerint ez részben választ adhat a mezőgazdaságot is érintő kihívásokra, amelyeket a foglalkoztatottság magas szintje jelent, ezen kívül lehetőséget teremt a magasan kvalifikált, fiatal munkaerő bevonzására is.

A hazai gazdák hangulatát, várakozásait 2015 óta mérő Agrár Gazdasági Index jelenleg +6 ponton áll, ami a tavalyihoz képest 1 pontos emelkedés, továbbra is óvatos optimizmus uralkodik tehát a mezőgazdaságban. Ez leginkább az erős beruházási hajlandóságban mutatkozik meg, amely a rendelkezésre álló forrásoknak és az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően 2017 óta magas szinten stabilizálódott.

agrarindex budapestbank 1

Komoly beruházások jöhetnek az állattartóknál

Tavaly a megkérdezettek 67 százaléka hajtott végre beruházást, ami a két évvel korábbihoz képest 17 százalékpontos emelkedés. A nagyobb, 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező gazdaságok kiemelkedően aktívak voltak: közülük közel 90 százalék vágott bele valamilyen fejlesztésbe. Az átlagosnál ugyancsak magasabb, 80 százalékos beruházási aktivitást mértek a vegyes gazdaságokban és az 500 állatnál többet tartó vállalkozásoknál. (1. ábra)

A következő egy évben az agrárvállalkozások egyharmada növelné a beruházásokra fordított összeget. Az állattartóknál különösen intenzív esztendőre számíthatunk, náluk ugyanis minden második gazdaság tervez a tavalyinál nagyobb értékű fejlesztést. (2. ábra) „Az állattartó gazdaságok fokozott motiváltsága a beruházásokat illetően közvetve azt is mutatja, hogy a növénytermesztő szektor eszközellátottsága megfelelő. Fontos látni ugyanakkor, hogy a technológiai újdonságok, első sorban az agrárinformatikai megoldások jelentősége folyamatosan felértékelődik a következő években. Mindennek hatása már érezhető az irányadó gazdaságok körében” – mondta el Koncz Máté, a Budapest Bank agrárszakértője.

agrarindex budapestbank 2

Jelentős technológiai fejlesztések várhatók

A kapacitásait – a földterület nagyságát, a tenyésztett állatok számát vagy az előállított termékek mennyiségét – tavaly még minden negyedik, idén viszont már csak minden ötödik vállalkozás tervezi bővíteni, közülük is elsősorban a kisebb gazdaságok terjeszkednének.

A hatékonyság szempontjából biztató jel, hogy technológiai fejlesztést eddig soha nem látott arányban, 64 százalékban terveznek a gazdálkodók, közel kétszer annyian, mint két évvel ezelőtt. A szektor termelékenysége szempontjából pedig különösen jó hír a legkorszerűbb megoldások terjedése. A megkérdezett vállalkozások 60 százaléka saját bevallása szerint már jelenleg is használ valamilyen precíziós technológiai elemet – az 500 millió forint feletti árbevételű cégeknél ez az arány közel 80 százalékos –, a következő évben pedig további 7 százalék vág bele ilyen célú beruházásba.

Az előrelépések ellenére bőven marad még tér a fejlesztésekre, amit az is jelez, hogy a termelés hatékonyságának növekedését csak a megkérdezettek egyharmada várja. „A precíziós technológia irányába mutató ambiciózus tervek és a hatékonyság javulására vonatkozó visszafogott várakozások jól mutatják, hogy sok esetben nem egyértelmű a precíziós gazdálkodásként emlegetett termelési irányzat jelentése. A precíziós, vagy még inkább helyspecifikus gazdálkodás azon megoldások összességét jelenti, amelyek segítségével egy-egy gazdálkodási elem kialakítása műszeres mérések, távérzékelési adatok és informatikai modellek alapján, a konvencionális megoldásoknál sokkal tudatosabban, és a terület vagy állomány minden pontján az ott szükséges módon történik meg. Amennyiben ez kellő mértékben elterjed, az mindenképpen jelentős hatékonyságjavulást von maga után, hiszen a rendszer épp ezen cél köré szerveződik” – magyarázta Koncz Máté.

A versenyképesség növekedésének szükségességét mutatja az is, hogy a megkérdezett gazdaságok kétharmada kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie.

Erősödik a banki finanszírozás szerepe a beruházásoknál

A tavalyi eredményekhez képest valamelyest nőtt a bankhitel vagy lízing segítségével megvalósuló beruházások aránya. A fejlesztéseket 60 százalékban saját, 30 százalékban banki forrásból hajtják végre a vállalkozások. A bankhitelek arányát a finanszírozási mixben az agrárcégek 20 százaléka növelné a következő 12 hónapban, lízingfinanszírozást pedig 15 százalékkal többen vennének igénybe.

„A jelenlegi kedvező gazdasági környezet, a folytatódó konjunktúra segíti a gazdákat fejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Finanszírozási oldalon erős a verseny, gazdag a kínálat a támogatásfinanszírozás, a gépfinanszírozás és a beruházás-finanszírozás terén is. Az elmúlt tíz év tapasztalatai szerint a mezőgazdasági termelők által felvett hitelek bedőlési aránya jóval alacsonyabb, mint a gazdaság más szegmenseiben működő cégeknél” – mondta Koncz Máté.

A szakértő ugyanakkor azt is hozzátette: támogatások nélkül a mezőgazdaság több területe évek óta veszteséges volna. „Ügyfeleinket arra bátorítjuk, hogy középtávú fejlesztési terveik kialakításakor a támogatások nélküli viszonyokból induljanak ki. Az a célunk, hogy egy külső segítség nélkül is stabil jövedelempozícióval rendelkező, versenyképes szektor kialakulását segítsük. Ennek kapcsán úgy látjuk, hogy elengedhetetlen a hatékonyság, a jövedelemtermelő képesség javítása és a technológiai újdonságok alkalmazása.”

A munkaerőpiac korlátai kikényszeríthetik az automatizációt

A hatékonyság növelése lehet a következő évek kulcskérdése azért is, mert a kapacitásbővítések számára korlátot jelenthet a jelenlegi magas foglalkoztatottság. Az agrárcégek az elmúlt években egyre fokozottabb mértékben érzik a megfelelő számú munkaerő hiányát, közülük is leginkább a végzettség nélküli, betanított munkások felvételének nehézségeit említették (80 százalék), míg felsőfokú végzettségű szakemberekből „csak” 40 százalék szerint lenne szükség többre. Az ismétlődő, szakképzettséget nem igénylő feladatok elvégzésére hosszú távon épp az automatizációs megoldások, technológiai beruházások adhatnak választ, a szakképzést pedig maguk a cégek is igyekeznek segíteni, többek között gyakorlati helyek biztosításával (55 százalék) illetve képzések támogatásával (33 százalék). „A 21. századi európai mezőgazdaság legnagyobb HR kihívása, hogy megtalálja az informatikai alapokon működő technológia koordinálására képes vezetők és az ennek működtetésére képes kollégák bevonásának lehetőségét. Ehhez is elengedhetetlen a modernizáció és a szemléletváltás” – tette hozzá Koncz Máté.

hírlevél feliratkozás

newsletter

Hipermarketek