A kis cégeket kaszálhatja el a chipsadó
Egészen az utolsó pillanatig kérdőjelek kísérték a ma hatályba lépő népegészségügyi termékdíj részleteit, ami pedig kiderült, az sem ígér sok jót. A nagyobb gyártók elhalasztják fejlesztéseiket, a kisebbek elbocsátanak, és akár a rolót is lehúzhatják.Végrehajtási rendelet híján tegnap reggel kapták meg az élelmiszergyártók a kormányzati választ a részletekről, amelyeket a törvény szövegében szereplő ellentmondások miatt fogalmaztak meg – értesült a Világgazdaság. A mától élő, úgynevezett chipsadót a cukros és sós termékekre, valamint magas koffeintartalmú italokra vetik ki. A terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a gyakorlatban a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie.
A júliusban elfogadott törvény számos technikai, adminisztratív kérdést homályban hagyott, így az élelmiszergyártók egészen a legutolsó pillanatig nem tudtak biztos választ adni a felmerülő ellentmondásokra. „Ötoldalnyi kérdést küldtünk el a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amelyre az utolsó pillanatban érkezett meg a válasz, ezt szerdán kora reggel tudtam körbeküldeni a partnereinknek” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Folláth Zsuzsa.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: „a törvény nem rendelkezik végrehajtási rendeletről, így számos kérdés homályban maradt. Az egyik ilyen, hogy például az augusztus 31-ig kiszállított, de szeptember elseje után értékesített termékek után kell-e adót fizetni. A most megérkezett válaszból az derül ki, hogy nem” – tette hozzá a főtitkár. A jelek szerint erre készültek a kereskedők is, így az elmúlt hetekben a szokásosnál jóval nagyobb tételeket rendeltek a termékdíjjal sújtandó élelmiszerekből, vagyis még a szeptember elsejei határidő előtt feltöltötték készleteiket.
„Az igazán nagy kérdés az: hogyan reagálnak majd a fogyasztók az áremelkedésre?” – tette fel a kérdést Folláth Zsuzsa. A főtitkár szerint az élelmiszeriparban létszámleépítést fog okozni az adó bevezetése, és a cégek tervezett fejlesztéseiket is elhalaszthatják. Folláth hozzátette: „Az intézkedés nem elsősorban az exportra is termelő cégeket érinti majd igazán kedvezőtlenül, hanem a kisebb vállalkozásokat, akik döntően a hazai piacra dolgoznak. Esetükben akár számottevő létszámleépítésre is sor kerülhet, különösen az édesiparban.”
A törvény körül még az élelmiszergyártók kérdéseire adott válaszok után is bőven vannak ellentmondások. „Különösen érthetetlen az, hogy a törvény kizárólag az előre csomagolt termékeket sújtja az adóval” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bélai Krisztina. A Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára rámutatott: „Mindebből az következik, hogy a jellemzően olcsóbb és gyengébb minőségű ömlesztett szaloncukor nem esik a jogszabály hatálya alá, míg a jó minőségű és prémium csomagolt szaloncukrok adókötelesek lesznek. Ezáltal az árérzékeny fogyasztókat a gyengébb minőségű, olcsóbb termékek felé tereli a törvény. Ennél a pontnál sem világos a népegészségügyi cél” – fogalmazott Bélai Krisztina.
2011.09.01 - Termékmix
Flash lejátszó telepítése szükséges
Letölthető itt.Kattintson az alábbi videóinkra bővebb információkért, és hogy megtekinthesse azokat nagyobb felbontásban!







