Drágulási hullám jöhet

Az élelmiszerek az átlagosnál jobban drágulnak, bár a kereskedők az árak leszorítását ígérik. Az éves 3,5-4 százalékos inflációs prognózisok tarthatók.

Példátlanul drágák voltak tavaly decemberben az élelmiszer-alapanyagok; az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) globális élelmiszerár-indexe megdöntötte 2008-as rekordját, különösen a gabonafélék és a növényi olajok ára emelkedett. Az Economist számításai szerint az élelmiszerárak dollárban számolva 31,9 százalékkal nőttek tavaly. A világszerte szörnyű időjárás mellett az élelmiszerek iránt egyre növekvő kereslet és az élelmiszerellátás bizonytalanságától való félelem is növeli az árakat. Az időjárás ugyan fordulhat jobbra, de a másik két tényező tartósnak tűnik.

Az alapanyagok árának emelése csak korlátozottan jelenik meg a boltokban megvásárolt élelmiszerek árában; a kenyér fogyasztói árának csak egy részét adja a búza világpiaci ára – mondta kérdésünkre Vámos György. Ha az árak megugrása tartósnak bizonyul, vagyis fél éven túl is megmarad a drágaság, akkor az már érdemben felhajthatja az árakat és növelheti az éves átlagos inflációt is – tette hozzá az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Tavaly nyártól nőtt a lakossági fogyasztás, de októberben az áremelkedések miatt megtört a kedvező trend – vagyis ismét bebizonyosodott, hogy a lakosság mennyire árérzékeny, és milyen kemény korlátot jelent a fizetőképes kereslet – mutatott rá a kereskedők érdekvédelmi szervezetének főtitkára. Vámos György valószínűtlennek tartja, hogy a mezőgazdasági termékek és az üzemanyagok drágulása nyomán idén is 10-12 százalékkal emelkedjen átlagosan az élelmiszerek ára, mint az 2008-ban történt, de az lehetséges, hogy a fogyasztás idei növekedése elmarad a büdzsében szereplő 2,5 százaléktól.

Elmondható, hogy az élelmiszerek hosszabb távon is az átlagos inflációnál nagyobb mértékben drágulnak, de ezzel együtt is tarthatónak tűnik a kormányzat és a jegybank 3,5, illetve 4 százalékos idei éves inflációs prognózisa - mondta Hegedűs Miklós.
A lakosság például jövedelmének nagyobb részét fordítja távközlésre, mint üzemanyagra, így ha a telefonálás és az internetezés költségei tovább csökkennek, az fékezi az inflációt. A kutató szerint nagy jövedelemkiáramlás idén sem lesz, és éves átlagban a forint is kissé erősödhet – mindkét tényező ellensúlyozhatja a drágulási trendeket.

2011.01.12 - Termékmix